Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1886, 1887, 1888 (Budapest, 1890)
IV. Vizvezeték
— 58 mellékletét képező táblázatban van feltüntetve (1. a 63. lapon). A számítás 30 évre szól, mely idő alatt Buda még a saját vízmüvéből láttatnék el. A táblázatban Buda részére 500.000 frt van felvéve, mely a vízmű mérsékelt kibővítésére és a gépezet szaporítására 30 évig valószínűleg elégséges lesz. A harmincz év elteltével a jobbparti városrész is az új vízműből lenne ellátva. Végre megemlítjük, hogy az új vízmű a költségvetésben megjelölt terjedelemben három év alatt teljesen kiépíthető. Összehasonlítva a főváros által elfogadott tervet a saját tervezetünkkel, a következő különbségekre utalunk: I. Műszaki szempontból. A főváros tervezete nem változtat semmit azon nagy hiányon, hogy a balparton a víznek nincs elég nyomása és a jobbparton sem ér fel oly magasra, hogy a magasabb helyek minden időben biztosan elláthatók volnának. A balparton e baj még fokozódni fogna annak következtében, hogy a telep messze esnék a várostól és a medenczétől, mely úgy is már távol fekszik a város zömétől. A nyomcső — mint eddig — útközt mindenütt egyszersmind elosztási csőnek használtatnék, úgy, hogy a viz nagyobb tömege nem is jutna a medenczéig. A hiányzó nyomás elérése czéljából magasnyomású medencze vagy víztorony beiktatása a mondottaknál fogva a főváros tervezeténél sem volna elkerülhető. De magasnyomású medencze számára a balparti oldalon a várostól is, a teleptől is csak igen nagy távolságra — a főthi, mogyoródi vagy csömöri magaslatokon — lenne alkalmas hely, melyről a hozzávezetendő cső vezet nagy költsége miatt le kellvén mondani, a medencze mégis a Duna jobbpartján volna építendő s tehát a viz a Dunán kétszer átvezetendő. Ha pedig víztorony építtetnék, vagy a tartányt kellene a toronynyal egy magasságba állítani, vagy pedig a vizet szivattyútelep berendezésével a tartányból a torony magasságáig újra emelni. A tervezetünkbe felvett Gellért-hegyi magasnyomású medencze által az említett bajok gyökeresen orvosoltatnának, mert e medencze segélyével a vizet a balparton jóval a legmagasabb ház fölé, a budai oldalon pedig + 95 m. magasságig hajthatjuk. Káposztás-Megyeren a felhasználható partvonal nem elég hosszú arra, hogy a természetes szűrővel oda építendő vízmű szükségletünket csak hosszabb ideig is minden körülmények között biztosíthatná. E mellett majdnem kivétel nélkül találkoznak a nézetek abban, hogy a természetes szűrőket valamikor abba hagyni és a mesterséges szűrőkhöz folyamodni eszünk kénytelenek. Meggyőződésünk szerint bizton bekövetkezendő ezen esetre nézve figyelembe ajánljuk, hogy Káposztás-Megyer nem eléggé alkalmas a mesterséges szűrők építésére, mert előszűrő számára hely nincsen. Ettől eltekintve, ha Káposztás-Megyerre teszszük a vízmüvet, a mellett, hogy a szűrésre mégis költeni fogunk, még a nagy távolság által okozott költségeket sem fogjuk megszüntethetni. Állanak pedig ezen költségek nemcsak abban, hogy felesleges 11 kilométer távolságban nyomcsöveket fektetünk, de állanak abban is, hogy a hosszú úton nagy a nyomás- és a vízveszteség, melyet pénzbe kerülő gőzerővel kell pótolni; ehhez jön később a veszendőbe menő viz szűrési költsége.
