Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1886, 1887, 1888 (Budapest, 1890)
IV. Vizvezeték
55 — e számításnál egészen figyelmen kívül hagytuk, mert e cső körül a szűrőréteg épugy, mint a természetes szűrőknél, idővel betömődik, innen tehát nem fog állandóan vizet kaphatni. A fentebb leirt előszűrőn nyerendő viz a homokszűrő-ágyakon további tisztításnak lesz alávetve s mivel már az előszűrés után legalább oly tiszta lesz, mint mostani vizünk, annak további tisztítása a homokszűrőket aránylag csak kis mértékben fogja igénybe venni; miért is a mesterséges szűrőágyak tisztítása és homokrétegük megújítása csak nagyobb időközökben fog szükségessé válni, tartalékul tehát a rendesnél sokkal kisebb szűrőágyazat is elégséges. Mindezek folytán pedig jelentékeny megtakarítást érhetünk el úgy az építési, mint az állandó kezelési költségben. A szivattyú-telepet és a szűrőágyakat az ó-budai nagy szigetre tervezzük, mely czélból a szigetnek éjszaki része, körülbelül 82 hektár (1 hektár = 2780*4 m-öl) területtel kisajátítandó lesz. A gép és kazánház számára 2*5 hektár terület van kijelölve és ezen elégséges hely van 3.000 lóerejű gépezet és a szükséges kazánok felállítására. A gépház-telephez csatlakozva a szűrőágyak találnak elhelyezést; területük, beleszámítva a köztük elvonuló utakat is, 32 hektár. A kisajátítandó terület déli határa mentén 2 hektár lakház és egyéb melléképületek számára van fentartva. És ezzel a tulajdonképeni vízműnek leírását — főbb vonásokban — befejeztük volna. De mielőtt a kapcsolatos további teendőkről szólanánk, előre kell bocsátanunk, hogy a tervezésnél mindig az lebegett szemeink előtt, hogy nem csupán a balparti városrészről kell gondoskodni, hanem szükséges egyúttal Buda számára is provideálni; és tudva azt, hogy a budai vízműnek természetes szűrői vannak, ezt bővebben indokolni itt már alig lehet szükséges. Hozzáteszszük azonban, hogy — a mennyiben a budai vízmű használata kizárólag a jobbparti városrészre szorittatik — ez esetben mi azt mérsékelt időközi kibővítésekkel, melyekről költségvetésünkben gondoskodtunk is, 25 — 30 évig használhatónak tartjuk. így lesz-e valóban, ez a jövő titka. De ez tervezetünk mellett tisztán pénzügyi kérdéssé válik. A terv ugyanis, melynek leírását adtuk, 3 C 0.000 köbméter viz nyerését biztosítja, ha az első szűrést 3 méteres, a másodikat 2 méteres sebességgel eszközöljük; 360.000 köbméter viz pedig — fejenkint 150 litert számítva — 2*5 millió lakos szükségletének felel meg és mindkét szűrés némi gyorsítása mellett 3 millió lakost is bizton elláthatunk. De ez nem azt jelenti, hogy vízmüvünket már most a fenti vízmennyiség szállítására rendezzük be; ellenkezőleg, tervezetünk egyik főelőnye épen abban áll, hogy e szerint csupán a jelenleges szükségről kell gondoskodnunk és e mellett biztosítjuk magunkat úgy a legközelebbi, mint a legtávolabbi jövőre nézve is, mely messzemenő gondoskodás nem igényel tőlünk más áldozatot, mint a mibe a kisajátítandó terület megszerzése kerül. Valamint tehát a terület megszerzésén felül már a balparti városrész számára is csak a tényleg fenforgó szükség mérvéig teszünk befektetést, mert módunkban van a szükség növekedését a szűrőágyak és ezek által a vízmennyiség szaporításával nyomról-nyomra követni: ép úgy, ha Budát ma ki is hagyjuk a számításból, azt vízmüvünknek bármely perczben ellátási körébe vonhatjuk. Ha tehát feltevésünkben,
