Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1886, 1887, 1888 (Budapest, 1890)
IV. Vizvezeték
47 sebesség nem akármilyen lehet, hanem annak korlátái, szabályai vannak, melyeket a szakértők ma már úgyszólván törvénynek tekintenek. E szerint a mesterséges szűrőknél, ha a viz másodszori szűrés nélkül hasz- náltatik fel, az egész világon legkedvezőbb körülmények között legfeljebb 3 m. szűrési sebességet engednek, mely mellett t. i. a szűrőfelület minden D-méterre 24 óránkint 3 köbméter vizet szolgáltat. Tekintetbe véve már most, hogy a főváros által elfogadott terv értelmében természetes szűrőkön nyerendő viz nem fogna további tisztitásnak alávettetni, a szűrési sebességnek a legkedvezőbb körülmények között sem volna szabad 2 méternél nagyobbnak lennie. De kedvezőbb számítás okából vegyük 2-5 m.-nek. Hátra van még szólani a gyűlcső hosszúságáról, mely elvontan véve attól függ, mennyi vízre van szükségünk s mindig ahhoz képest állapittatik meg, hogy a szűrési sebesség és a szűrőfelület mérvének megfelelőleg egy folyóméter gyűlcső mennyi vizet ad? Meghatározván az egyes tényezőket, a vízmennyiségre vonatkozólag felállított tételünket képletbe foglalva s e végből a vízmennyiséget M, a folyó viztiikre és a gyűlcső magassági különbözetét (a szűrőréteg magasságát h, a szűrési sebességet s, végre a gyűlcső hosszát l betűvel jelölve, mondhatjuk M = li. s. I. Mielőtt e képzelt mennyiségek helyébe a megfelelő való mennyiségeket álli- tanók, meg kell még a h értékét állapítani, a mi természetesen a Duna mindenkori vízállásától függ. Mi kénytelenek vagyunk e számításnál a legkisebb vízállást venni, mert czélunk nem a nyerhető maximalis, hanem a minimális vízmennyiséget megtudni, az eredmény csak úgy lévén megnyugtató, ha a vízmennyiség akkor is, midőn a minimumra száll le, még mindig fedezi a szükséglet maximumát (1. Sir Francis Bolton véleményét). A legkisebb vízállás + Ouo m. (1884. január 30-án); mivel pedig a gyűlcső 1 m.-rel jön a sempont alá, h = Dió. Ezekhez képest M = Mo X 2'5o X 4.800, vagyis a tervezett 4.800 f. m. gyűlcső minimumban naponkint csak 13.200 köbméter vizet adhat, nem pedig, mint a tervező számítja, 120.000 köbmétert. Vízszükségletünk néhány év múlva 60.000 köbméter lesz; mihez képest a gyülcsőnek (1 —760.000-) 21.818 folyó méternyire kellene kiépíttetnie. luo x 2-50 A partról jövő forrásvizek ezen számításnál figyelmen kívül hagyattak, mivel nyomás nélkül érnek a folyó áradási területére, mely a mindenkori folyóvizállás nyomása alatt áll; e források tehát a képletbeli h. mennyiséget nem változtatják. E helyett figyelembe kell azonban venni a gyakorlati tényezőt (Erfahrungs- Coéfficiení), mert jóllehet igaz, hogy a folyó felé álló szürőfelület az, melyen át a viz a mindenkori vízállástól függő nyomás alatt a gyűlcsatornába nyomul, mégis bizonyos, hogy a gyűlcsatornába hátsó oldalán is hatol be viz, habár csekélyebb mennyiségben. Az eddigi észlelések a gyakorlati tényező értékét D 20—Deo-ra teszik.
