Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1886, 1887, 1888 (Budapest, 1890)
IV. Vizvezeték
45 vize, daczára annak, hogy azt a Dunának már legtisztátalanabb pontjáról meríti, dr. Tidy és Balló vizsgálata alatt egyéb vizvezetéki vizeinknél nemcsak jobbnak, hanem absolute is kitűnő ivóvíznek bizonyult, a nagyobb városoknak már egész csoportja természetes szűrők rendszeréről a mesterséges szűrők rendszerére tért át, nevezetesen Hamburg, Berlin, Magdeburg, Zürich stb., mások pedig, mint Frankfurt s több kisebb város, a tárgyalásokat e részben folyamatba tették, mert az utóbbiak is, jóllehet már nem növekednek, azt tapasztalták, hogy egyrészt a természetes szűrők vízszállítási képessége fokozatosan csökken, hogy másrészt a talaj csekély mélységéből erőltetett szivattyúzással nagyobb mennyiségben kiemelt viz egészségi szempontból még akkor is rossz, ha a szivattyúzás előtt jónak találtatott. Nagyobb vízműveknél a természetes szűrőket újabban már csak előszűrők gyanánt használják és a viz további tisztítását a mesterséges szűrőkre bizzák. Példa erre Varsó városa, hol ifj. Lindley tervezte és építi a vízmüvet. Spanyolország nagyobb városainak többsége természetes forrásvízzel van ellátva, mely egyes esetekben igen messziről vezettetik a fogyasztókhoz. Mint tudva van, a cholera ezen országban 1886. folyamán rendkívül nagy mértékben lépett fel. Kutatták okait és a vizsgálat, melyben német, olasz és franczia szakértők vettek részt, kiderítette, hogy a viz meg volt fertőztetve és nagyon kedvezett a járvány elterjedésének. A tapasztalatok folytán, melyet az említett alkalommal szereztek, Spanyolországban is megindult a mozgalom a homokszűrők behozatala iránt. Nem hagyhatjuk említés nélkül Angolországot sem, mely nincs vesztegzárral elszigetelve és a járványos betegségektől mégis feltűnően megkímélve maradt és daczára a kedvezőtlen éghajlatnak s a nagy szegényosztálynak, az évi átlagos halálozás aránylag mégis igen kedvező. Ennek okát — egyebek között — mindenesetre abban is kell keresni, hogy az angolok a vízellátás körül szerfelett óvatosan járnak el. A természetben talált vizet csak akkor használják fel mesterséges szűrés nélkül, ha nemcsak a legnagyobb tisztasági fokkal bir, de egyúttal a levezetés alatt is a fertőzés ellen tökéletesen biztosítható. A talaj-, folyó-, tó- és völgyzárgátokkal gyűjtött vizet minden körülmények között mesterséges szűrésnek vetik alá, még akkor is, ha természetes szűrőkön át emeltetik ki a talajból. Ha Budapesten eddigelé elég szerencsések voltunk abban, hogy járványok jelentékenyebb mértékben nem léptek fel, ezt véleményünk szerint tulajdoníthatjuk annak, hogy azok a Duna mentén feljebb fekvő helyeket sem támadták meg, mert különben a mikroorganismusok a Duna vizével hozzánk is eljutván, a szerencsétlenséget el nem kerülhettük volna. Más városokat a catastropha kényszeritett a mesterséges szűrők alkalmazására; mi azon helyzetben vagyunk, hogy ugyanezt még a catastropha előtt tehetjük, ha okulunk mások példáján és saját tapasztalatunkon, melyeket különösen a mostani pesti vízműnél szereztünk. Piészünkről mindezeknél fogva annyival is inkább ellene vagyunk annak, hogy az új vízmű a természetes szűrők rendszerén építtessék, mert nincs eset arra, hogy a mesterséges szűrőket használó városokban járványos betegségek nagyobb arányban
