Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1886, 1887, 1888 (Budapest, 1890)
I. Szabályozás
— 12 — a fővárosnak költségeink megtérítése ellenében bármikor és ha a szedendő bérekből ezek a költségek már megtérültek, ingyen átadandjuk, a főváros mindeddig nem jutott elhatározásra. Az V. kerületben épülő állandó országház környékére megállapított szabályozást az építési végrehajtó bizottmány több tekintetben módosítani kívánta. Erre vonatkozó tervezeténél abból indult ki, hogy egyfelől a környékbeli párhuzamos utczák a Duna folyam által megszabott természetes és változhatlan irányhoz alkalmazkodjanak, másfelől pedig az országház körül a telektömbök olykép alakíttassanak, hogy homlok zathosszaságuk az arányosság kívánalmainak minél inkább megfeleljen. Elismertük, hogy az országház előtti teret éjszakról és délről határoló telektömbök homlokzatvonalának a mondott indokból való meghosszabbításával a helyzet kedvezőbben alakul, mint az eredeti szabályozási terv szerint; másfelől azonban némi aggályunk volt az Akadémia-utczának és a tér éjszaki oldalán ennek megfelelő másik utcza irányának megtörése, valamint a miatt is, hogy a nádor-utcza, mely az eredeti terv szerint csak a Markó-utczáuál töretnék meg, a módosítás folytán már a Klotild-utczánál fog törést szenvedni. Mindamellett különös tekintettel arra, hogy a szóban forgó szabályozásnál az országház érdeke veendő döntőnek és az országház építését intéző bizottmány a módosítást az országház érdekében levőnek találja; figyelemmel továbbá arra, hogy e szabályozás előre láthatólag az országház építési alapja terhére lesz végrehajtandó és a bizottmány kimutatta, hogy a módosítás pénzügyi szempontból is előnyösebb a mostani szabályozásnál; figyelembe véve végül, hogy a régi és az új terv között a különbség igen csekély: a nevezett építési végrehajtó bizottmány által kívánt módosítást elhatároztok és ehhez a főváros is hozzájárult. Az V. kér. régi czukorgyári telek szabályozása. A Lipót-körút, váczi-körút, Klotild-utcza és Koháry-utcza közt elterülő, 5.000 D-ölet meghaladó telektömb északkeleti sarkával jelentékenyen benyomult a szabályozás szerinti úttestbe épen ott, hol a Lipót-körút, Teréz-körút és a váczi-körút találkoznak. Az óriási forgalom, mely e ponton tömörül, felette szükségessé tette, hegy a szóban levő telek szabályozása a váczi-körútra eleső 550'eo D-öl terület lemetszésével végrehajtassák. Kedvező alkalmul kínálkozott erre a telektömbnek a tulajdonos magyar általános hitelbank által tervezett felosztása, melylyel összefüggésben az eleső terület kisajátítása iránt az alkudozásokat nyomban megindítottuk s az egyezséget 120.000 frtnvi kártalanítási ár alapján létrehoztuk, gondoskodván benne arról is, hogy a sólyom-utcza folytatására szükséges terület szintén átengedtessék, még pedig ingyenesen, azon új homlokzatok fejében, melyek az utczanyitás folytán keletkeznek. Ekkép sikerült a város egy nagyon nevezetes pontját, hol négy útirány óriási forgalma találkozik, véglegesen szabályozni, mit csakhamar a kövezési és egyéb rendezési munkák is követtek. Hozzá kell ehhez fűznünk még azt a megjegyzést, hogy a régi czukorgyári telekből a kisajátítási egyezség létrejövetelével megengedett felosztás folytán összesen 13 parczella alakíttatott, melyek közül 7 a sólyom-utczának a Lipót-körútba torkoló új szakaszára, 4 pedig a Lipót-, illetve váczi-körútra bir homlokzattal és ez utóbbiakat időközben már be is építették. A VI. kér. Szondy-utc-zára megállapított szabályozási vonal egy föld-
