Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1886, 1887, 1888 (Budapest, 1890)
I. Szabályozás
7 létrejött s bár a változás előnyei még csak néhány év múlva, az újonnan ültetett fák kifejlődésével fognak teljes mérvben érvényre jutni, már most is mindenki érzi, hogy a várhegy ezen oldala és a sétány jelen állapotában a czélszerűségi és szépészeti szempontoknak hasonlithatlanul jobban felel meg, mint előbb. Az I. kér. Mátray-utczának a Lógody- és Attila-utczák közti részét, mint szükségtelent, a főváros kezdeményezésére a szabályozási tervből töröltük; a Lógody-utcza azon részének szabályozási vonalait, mely által ez az utcza a vérmező- utczával nyerend összeköttetést, a helyi körülmények figyelembevételével czélszerüen módosítottuk. Ez alkalommal indítványozta a főváros, hogy a körmöczi-utcza 4 ölre kiszélesittessék; de ezt el nem fogadtuk, mert kedvezőtlen lejtviszonyainál fogva az utcza, ha kiszélesittetnék, sem szolgálhatna kocsiközlekedésre, gyalogjáróknak pedig mostani szélességében is megfelel. AzI. kér. Krisztina-városban levő déli vasúti pályaudvar körülötti térség szabályozását, mely szerves összefüggésben állott a vérmező szabályozásával, felhagytuk, mert a vérmezőnek házhelyekre való felosztása — mint előző jelentésünkben említettük — elejtetvén, az ennek érdekében szándékolt szabályozás indoka önként megszűnt. E helyett azonban egyidejűleg felvettük a szabályozási tervbe a pályaudvarhoz vezető egy új feljárónak a létesítését. A rendelkezésre lévő többi terület házhelyek czéljára fog felhasználtatni s a vasuttársulat már is birtokában van az engedélynek két lakház építésére. Az I. kér. Mátyás király-utat a csillagvölgyi úttal összekötő út közepébe a főváros egy serpentint tervezett beilleszteni, hol az út 10%-os emelkedése 5%-ra csökkenne. E tervet nem fogadtuk el, mert eltekintve attól, hogy ezen az úton a közlekedés általában lehetséges s hogy a tervezett Serpentin az esési viszonyokon csak igen keveset javítana s ez nincsen arányban a reá fordítandó pénzáldozaltal, ezek mellett már elvileg nem helyeselhettük, hogy a főváros egy igen csekély forgalmú kültelki útra 1.700 frtot költsön akkor, mikor a város belsejében még számos, sokkal szükségesebb utcza van, melynek rendezése fedezet hiányában mindez ideig késik. AzI. kér. naphegyen fekvő 8.063—8.063. helyrajzi számú telket a szabályozás igen czélszerűtlenül darabolta volna fel. Ezért a tulajdonosok módosításért folyamodtak, mely kérelmük közérdekbe nem ütközvén, a középitési bizottság javaslatára hozzájárultunk ahhoz, hogy a Mészáros utczából az említett telken keresztül a naphegyre tervezett utcza a déli vaspályával, illetőleg a Mészáros-utczával párhuzamosan tervezett legközelebbi utczáig terjedő részében a mostani dűlő-útra helyeztessék át, honnan töréssel az eredeti terv szerint halad tovább. Ez alkalommal némi módosításokat szenvedtek a Mészáros-utczával párhuzamosan tervezett utcza vonalai, az irány tekintetében; ugyanez történt a vasúti alagút torkolatától a hegyre vezető utczával is, melynek egyúttal a szélessége is 8 ölről 6 ölre leszállittatott. A II. kér. fő-utcza az általános szabályozási terv értelmében a nyugati oldalán tudvalevőleg kiszélesítendő, a mi a lánczhidtól kezdve a volt népbank épületéig építkezés alkalmával már előbb meg is történt. Megakadt azonban a fő-utcza
