Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1886, 1887, 1888 (Budapest, 1890)

I. Szabályozás

4

6. a Verbőczy-utczai 14 , 16., 18., 20., 22., 24., 26. és 28., továbbá 1., 3.,

5., 7., 9., 13., 15., 17., 21., 23., 25. és 27. számú házaknál;

7. az Anna-utcza mindkét oldalán levő házaknál;

8. a Nándor-utczai 1., 2. és 4. számú házaknál;

9. a bécsikapu-téren levő 1., 4, 5., 6., 7., 8. és 9. számú házaknál;

10. a bástya-sétányon levő 32. és 33. számú házaknál;

11. a Nándor-bástyai 167., 287., 292., 294., 296., 298. és 300. számú házaknál, végre

12. a halász bástyái 238 — 240. számú házaknál.

B) Ellenben szabályoztatni, illetőleg ki fog egyenlittetni az utcza vonala:

1. a Fortuna'Utczai 17. és 19. számú házaknál;

2. a Verbőczy-utczai 18. és 20., úgyszintén az 5. számú háznál;

3. az Anna-utczai 18. számú háznál;

4. a Nándor-utczai 2. számú háznál;

5. a halász-bástyai 238—240. számú háznál.

G) Kimondottak továbbá, hogy a Fortuna-utczai 1. sz., az Anna-utczai 1. sz. és a Nándor-utczai 2. sz. házaknál a szabályozás csak az esetben fog kivitetni, ha egészen újból épittetnek fel, esetleges ráépités a mostani vonalon is megengedtetvén.

D) Végre fontolóra vettük a vár keleti oldalán tervezett sétány ügyét. Nézetünk szerint e sétányra szükség nincsen, mert eltekintve a vár a lég árjának kitett, minden oldalról szabad fekvésétől, ott már is annyi a sétány, hogy azokkal az 5.000 főnyi lakosság szükséglete bőségesen ki van elégitve. Nem lehet e mellett figyelmen kivül hagyni, hogy bár e sétány területe itt-ott már rendelkezésre állana, másrészt még sok oly épület van, melyek abba kiugranak s melyeket a terv fentartása esetén nagy költséggel ki kellene sajátítani. Továbbá valamennyi ház, melynek udvara oda nyilik, már biztonsági szempontból fallal volna elkerítendő s maga a sétány mindaddig, míg e házak a szabályozási vonalon újból nem építtetnének, a mibe egy század is beletelik, egy elhagyatott, éjjel közbiztonsági szempontból veszélyes hely volna. Ha ellenben a sétány meglevő területe az illető házakhoz tulajdonilag átengedtetik, belőle bizonyára mielőbb csinos házkertek fognak létesülni, ez által pedig a környék szépészeti tekintetben sokat nyerve, mindenesetre emelkedni fog.

Mindezeknél fogva azt az eszmét, hogy a vár keleti oldalán a bécsi kaputól a Ferencz József kapuig sétány létesittessék, az iskolalépcsőig már meglevő, úgynevezett halászbástya fentartásával elejtettük.

Miután az 1870. évi X. t.-czikk értelmében minden szabályozás egyetértőleg a fővárossal állapítandó meg, szükséges volt, hogy a fentieket a főváros is tárgyalás alá vegye. Ennek során a főváros annak a kívánságának adott kifejezést, hogy a Verbőczy-utczai 327. és 329. számú házak között levő köz a bástyafalig meghosszabbítva szabályoztassék s hogy a vár keleti oldalán tervezett sétány elejtése függőben maradjon addig, mig az e czélra szükséges területek tulajdonjogának kérdése a folyamatban levő kutatások alapján tisztázva lesz; mi e kivánatoknak