Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1886, 1887, 1888 (Budapest, 1890)
V. Épitési szabályok
Viz- és légszeszvezetékeknek az épület belsejében való alkalmazása tekintetében addig is, mig ez szabályozva lesz, az eddigi gyakorlat mérvadó. 2. §. A kérvény kiállítása és felszerelése. Az építési engedélyt kérő folyamodvány az építtető vagy megbízottja által sajátkezííleg aláírva a fővárosi tanácshoz intézendő. E kérvényben ki kell tenni mindenekelőtt a telek telekkönyvi és helyrajzi számát, a kerületet, az utcza nevét, az utczai házszámot s leírni a szándékba vett építkezés minőségét, meghatározni annak rendeltetését, megnevezni a tervezőt és a tervezet kiviteléért felelős, helyben lakó építő- vagy kőműves-, esetleg ácsmestert; az építési helyül szolgáló telek közvetlen szomszédjait s közölnilakczímeiket és a mennyiben az építési telekből szabályozás folytán valami levágandó, egyúttal kijelenteni azt, hogy a tulajdonos elesendő területéért ü-ölenkint minő kártalanítási összeget kíván. Ha új vagy toldalék-építkezésről vagy új emelet ráépítéséről van szó, akkor a kérvényhez a 3. §-ban előirt módon kiállítandó következő terveket kell 2 (a Gellérthegy erődítési övezetébe eső építkezéseknél kivételkép 3) példányban csatolni: a) az épület környékének, fekvésének és helyi viszonyainak megismerésére szükséges fekrajzot. Ezen fekrajzban ki kell tüntetni: az építési telken fennálló vagy lebontandó régi épületeket, a szomszédok telkeit és az azokon fennálló határos épületeket, a régi és új számokat, a szomszéd tulajdonosok neveit, a határos udvarokat, az utcza nevét. Mindezen adatokat a fővárosi mérnöki hivatal a felek kérelmére a megállapított díjakért kiszolgáltatni tartozik; b) az épület összes és teljes homlokzatait, valamint minden szárny- és menetbeosztását, magasságát, mennyezet szerkezeteit és falvastagságait, nemkülönben a födélszék, főpárkány és attica, valamint a kiálló erkélyek szerkezetét, szóval minden épületrészt külön kitüntető alap- és metszetrajzokat; c) különös fa-, vas-, vagy kőszerkezetek nagyobb méretű s az egyes alkatrészek méreteit pontosan kitüntető részletrajzait az ellentállási és liordképességek szakszerű kiszámításával együtt. ' Átalakítások vagy változtatásoknál, nemkülönben az udvarban kisebb építmények felállítása eseteiben a pontos helyzetrajzon és az épület előbbi állapotát kitüntető alap- és metszetrajzokon kívül, oly részletrajzok mellék]endők, melyek a tervbe vett munkálat mibenlétének biztos megítélését lehetővé teszik. 3. §. A terv mellékletek kellékei. A helyzetrajzok és lejtméreti hosszaságok léptéke (skala) 1 méter = 720 méterrel (V^o-ad arány) a lejtméreti magasságok léptéke: 2 centiméter = 1 méterrel (Vso arány). Alapmetszet és homlokzatrajzok 1 cm. = 1 méterrel, vagyis Yioo arányban, a
