Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1884, 1885
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1884. évi működéséről - IV. Építésügy és a lakásviszonyok rendezése
— 33 Budapest 45000 holdat, azaz : 37* □ mértföldet tevő területén, melyből 6000 hold belterület, összesen 10748 ház, 68896 lakás és 118000 szobával található. A 68896 lakásból 5430 pincze lakás, 42508 lakás pedig olyan, mely csupán egy szobából áll. — Az egy szobás lakásokban lakók száma 191000 vagyis az egész lakosság 53°/o-a, két szobás lakásokban lakik 75000, vagyis 207*%>A fővárosi statistikai hivatal adatai szerint túltömöttség 19927 lakásban találtatott. Az ezekben lakók száma 146000. E nehány adat magában véve is elég kirívóan jellemzi a bajt, mely a főváros lakásviszonyaiban beállott s melynek legfőbb oka mindenesetre a bevándorlók nagy számában keresendő, kik statistikai adatok tanúsága szerint a főváros lakosságát évenkint 12000—14000 lélekkel szaporítják, holott a lakások évi szaporodása a legjobb években is alig haladja meg a 2000 szobát. — E szerint — a természetes szaporodást egészen figyelmen kívül hagyva — minden uj lakhelyiségre csupán a bevándorlókból 6—7 személy esik. Nem lehet mondani, hogy a fővárosban az épitési kedv különösen az utolsó 16—17 év alatt nem lett volna általában elég tevékeny, de bizonyos más felől, hogy az uj, túlnyomó nagy részben palotaszerű építkezések legfőkép nagyobb lakások építésére voltak irányozva, mihez még azt is hozzá véve, hogy a mily mértékben az uj nagy házak keletkeztek, általában azon mértékben fogytak lerombolás fotytán a régi, apró lakásokat tartalmazó házak, önként érthetővé válik, hogy miután a bevándorlók tekintélyes része is a kevésbé vagyonos, vagy épen szegény néposztályból kerül ki, nag}r szükség különösen a kis és olcsó lakásokban mutatkozik s már oly mérvet öltött, hogy annak orvoslását a hatóságnak feladatai közé kellett sorolni. A legtermészetesebb orvosszer az épitkezés könnyítése, olcsóvá tétele lévén, e végből — be nem várva az egész építkezési ügyet felölelő szabályzat kibocsátását — az 1870. évi X. t. ez. 22. §. alapján a következő intézkedéseket tettük. I. Munkás lakásoknak minél nagyobb számban építése érdekében kimondottuk, hogy az ily földszintes épületek főfalai 47 cmtr helyett 32 emtr vastagsággal építhetők, s azoknál a pincze kötelező építést elengedtük; másrészt azonban kikötöttük, hogy a lakások szárazsága végett a padozat a talajtól IS—47 cmtr. magasságra helyeztessék, s a falak a talaj magasságban elkülönítő réteggel (Isolierschichte) legyenek ellátva, feltöltési anyagul pedig csak salak, vagy teljesen száraz épitési törmelék használtassák, kizárásával minden oly anyagnak, mely a talaj nedvességét magába veszi s tovább terjeszti. A közelebbi kikötések esetről esetre a szükséghez képest tétetnek meg. II. Miután egészségi tekintetek nem okvetlen kívánják, hogy az udvari szárnj^épületek alatt is legyen pincze, elhatároztuk, hog}^ pincze feltétlenül csupán az épület utczai szárnya alatt létesítendő, mig az udvari szárnyak — a fentebb érintett kikötések mellett — pincze nélkül is építhetők. — A költség szempontjából ez utóbbi intézkedés is tetemes megkönnyítését jelenti az építkezésnek.
