Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1884, 1885
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1884. évi működéséről - III. Nagy körút
— 33 — Miután pedig a nagy körútnak mielőbbi gyors kiépitése csak akkor tekinthető biztosítottnak, ha a költségek teljesen fedezve vannak, a főváros küldötteinek kivánatához képest a bizottmány felkérendőnek tartja a magas kormányt annak kieszközlésére, hogy a sugárút irányában még fenn levő 1,716.793 frt 14 kr előleg a sorsolási kölcsönből a körút létesítéséhez véglegesen átengedtessék, mit a bizottmány annál is inkább vél remélhetni, mert ez adományozás az említett kölcsön rendeltetésének teljesen megfelelne. Tekintetbe véve továbbá, hogy a nagy körút költségei természetszerűleg készpénzt igényelnek, ilyennel pedig a közmunkák tanácsa a szóban forgó czélra csak az átengedendő 1.716,793 frt 14 kr erejéig fog rendelkezni, míg a fedezetnek egyéb alkatrészei legnagyobbára csak a nagy körút létesítése után lesznek pénzzé tehetők, a bizottmány elkerülhetlen szükségesnek találja felhatalmazni a közmunkák tanácsát arra, hogy azon összegeket, melyek a már eladott nagy körúti terjedékek után befolytak, valamint a melyek az időközben eladandó ily területek, továbbá a dunaszabályozási telkek után és a kisajátítási járulék, valamint járdafektetési járulék fejében befolyandanak, a helyett, hogy ezeket a nyújtott előlegek visszatérítésére fordítaná, a nagy körűt munkálataira ismét felhasználhassa. A mennyiben pedig az említett forrásokból egyelőre nem volna annyi bevehető, hogy a n^gy körút kiépitése megszakitás nélkül folytattassék, e czélból hasonlóképen szükségesnek tartja a bizottmány, miszerint a közmunkák tanácsának az állam részéről az időnkénti szükségletnek megfelelő, kamat nélküli előlegek adassanak, melyek szintén időnkénti részletekben azon mérvben lesznek visszatérítendők, a mily mérvben a kisajátítási járulékok befolyni és a dunaszabályozási telkek, valamint a nagy körúti terjedékek értékesíttetni fognak. Ezek után fontolóra vevén a bizottmány a nagy körúti telkek mielőbbi kiépitésének előmozdítása czéljából szándékolt intézkedéseket is, ezeket a maga részéről is üdvöseknek tartja. A mi különösen a kisajátítási járulék kivetési módozatát illeti, az igazság és méltányossággal leginkább megférőnek tartja, hogy a kivetés ne egyes szakaszok, hanem az egész nagy körút és bárány-utczai kiágazás kisajátítási költségeinek alapul vételével akként történjék, hogy e költségek a kisajátításokra már kiadott és becslés szerint még kiadandó összegek számbavételével meg- határoztatván, ezeknek egy negyedrésze az összes nagy körúti és bárány-utczai telkekre homlokzatbosszaságuk folyó öle szerint kivettessék. Ehhez a bizottmány csak azon óhaját csatolja, hogy az egy folyó öl homlokzatra eső és az elnökség részéről beterjesztett számítás szerint 288 frt 16 krra rugó járulék az alkotandó törvényben világos, számszerinti kifejezést nyerjen, valamint ajánlja, hogy e járulék az 1871. évi XLII. t. czikkben meghatározott szakaszonként mondassák ki esedékesnek s azon időponttól számítva, a mikor az illető szakasz teljesen elkészíttetett es a közforgalomnak átadatott, egy félév eltelte után egy év alatt négy, egyenlő negyedévi előleges részletekben legyen fizetendő. Nem hagyhatja itt számításon kívül a bizottmány azon eshetőséget sem, hogy daczára a kedvező fizetési feltételeknek, mégis egyik-másik telektulajdonos oly szorult helyzetben lehet, hogy e részbeni kötelezettségeinek a
