Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1884, 1885
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1885. évi működéséről - VI. Útépítés
43 sodik tervnél az a körülmény is aggályos, hogy az út egyik széle szilárd talajon, másik része pedig friss feltöltésű talajon haladna, s ekként igen egyenlőtlen süppedésnek volna kitéve. Az eddig említett mindkét tervnek közösen nagy hátránya továbbá, hogy bár a „vadember“ előtti domb leásatnék, a szóban forgó útszakaszt még sem lehetne oly kedvező lejtővel előállítani, minőt a teherforgalom igényel, melynek czéljára különösen szolgálna. Mintán e szerint a meredekségben rejlő közlekedési akadály nem háríttatnék el a kivánatos mérvben, a tervezésnél az az eszme merült fel, hogy a domb egészen elkerültessék. A 3-ik és 4-ik terv ezen eszme alapúi vételével készült. Az előbbi szerint a körút az ország útból a szénatérnél kiágazva szabályos félkör alakjában vonulna a domb körül a Christen- és Bors-féle telken keresztül és az Attila utczával szemben ismét beleszakadna a régi vonalba. Ezen félkör alakú kitérés folytán a körút vonala csak 180 mtrrel hosszabbodnék. Tekintve azonban, hogy bár az esési viszonyok kedvezőbbek volnának, mint az első két terv alapjául vett egyenes vonalnál, mégis, mivel a várfok ntcza folytonossága ezen terv mellett is megszakíttatnék és ennek folytán az előbbi két tervnél szereplő híd itt sem volna mellőzhető, mivel továbbá a kérdéses félkör a Christen-féle téglavetőn levő gödörnek egyik legmélyebb pontján vonulna keresztül és ennek következtében roppant földmozgósítás volna szükséges a félkör gödröt szelő részének készítésénél, ezek oly hátrányok, melyeket a lehetőségig kikerülni igen kivánatos és szükséges. Ezen hátrányok felismerése teremtette meg a negyedik tervet, mely a dombot az előbbi tervnél említett félkör helyett szögalakban célozza kikerülni. E szögnek egyik szára a szénatérből kiágazva párházamosan halad a retek utczával és egy szabályos körív fordulatával bekanyarodik a szög másik szárába, mety a Csaba utczától kezdve a Bors-féle telken egyenes vonalban halad az Attila utczáig, hol a körút vonalába visszatér. A szög két szárát összekötő ív csúcspontja oly távol esik a várfok- utcza és a vérmező út keresztezési pontjától, hogy a vártok utcza ezen szakaszának fekszine a körút lejtőjére műszaki nehézség nélkül lesülyeszthető, s így az áthidalás teljesen mellőzhetővé válik. A szögalakú kerülő szárainak az öszszekötő ív fölött meg- hoszszabbítása folytán nagy háromszög formájú tér keletkezik, melyből a retek utcza felső részébe 16 öles utcza vezet. Ezen elrendezés lehetővé teszi, hogy a közúti vaspályának sinei a retek utcza alsó részéből a körút párhuzamosan haladó kiágazására áthelyeztessenek, honnan az említett tér és uj utczán által viszszajutnának a felső retek utczába. A közúti vaspálya vonalának érintett áthelyezése kapcsolatos azon előnynyel, hogy miután ekként az alső retek utcza a közúti vaspálya forgalmától megszabadúl, annak 10 ölre tervezett kiszélesítése, mint szükségtelen, elhagyható leend. A körút szóban levő kerülőjéből egyfelől a retek utczába az innen kiágazó két utczának megfelelőleg uj utcza terveztetik, másfelől pedig a Csaba utcza mostani könyök alakja helyett egyenes vonalban és sokkal kisebb lejtővel hozatik a várfok utczába/