Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1884, 1885
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1885. évi működéséről - VI. Útépítés
41 Az ügy ezen stádiumában czélszerünek találtuk, hogy a további tárgyalás vegyes bizottságilag történjék, mihez a palota építési bizottság és a főváros is hozzájárulván, a bizottság az érdekelt három hatóság küldötteiből megalakult és 1885. évi október hó 27-én tartott ülésében a következő megállapodásokra jutott: 1. Kivitelre a III. számú tervet fogadta el. 2. A költségeket a fővárosi közmunkák tanácsa, a kir. palota építési alapja és a főváros közösen, egyenlő arányban viselik, de egyrészt, miután legelső sorban a palota érdekében szükséges kisajátítások lesznek foganatosítandók, a költségek első harmadáról a palota építési alap gondoskodik, másrészt a főváros a maga jutalékát évi 50,000 frtos részletekben csak akkor kezdi meg törleszteni, ha a budai körút építési költségeinek reá eső fele részét a közmunkák tanácsának már megfizette. 8. A terv kivitele a fővárosi közmunkák tanácsára bizassék és az út építésének felügyeletére a három érdekelt hatóság küldöttjeiből alakítandó bizottság küldessék ki. 4. Az úton szükséges fa-ültetvényekről és az elkészítés után az útnak fenntartásáról a főváros egv maga gondoskodjék. 5. Az új út használhatósága érdekében az építéssel kapcsolatban a szarvastér leásása is egyenlő arányban megoszló közös költségre végrehajtassák. 6. Az Attila utcza a szarvas-tértől a Szent János térig, hol az már tényleg 10 öl széles, ennek megfelelően szintén 10 ölre kiszélesíttessék, esetről esetre építkezések alkalmával, 7. Az Attila utcza említett része annak idején úgy osztassák be, hogy a mindkét oldalon 3—-3 mtr. szélességben létesítendő gyalogjárdák mellett 2.33 mtr. széles szabad terület, ezután a közúti vaspálya sinei számára egy-egy oldalon 1.50 mtr. széles terület legyen és igy a kocsi út számára 5.305 mtr. maradjon. E megállapodásokat az illető hatóságok változatlanul jóváhagyták és elfogadták és ennek folytán a kisajátításokat tényleg megfogjuk kezdeni. A budai k ö r ú t. A másik nevezetes út, mely a múlt évben tárgyaltatott, a budai körút. Ennek első tervezése is már a távolabbi múlt ténye s eszméjét a hidvám leszállításának ügye hozta előtérbe és emelte megvalósítását a sürgős feladatok sorába, azáltal, hogy a hidvám leszállításának mintegy feltételéül mondotta ki a m. kormány, miszerint e körút a teher forgalom igényei szerint mielőbb kiépíttessék. Eme kikötés, mely lényegében teljes összhangzásban van a közlekedés általános érdekeivel is, főleg oda czélzott, hogy a déli vaspályához irányuló teherforgalom a rongálástól történelmi és technikai becséért megkímélni kívánt lánczhidról a Margithíd és ennek folytatásában a budai körútra tereitessék.