Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1884, 1885

A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1885. évi működéséről - V. Vízvezeték

időbeni magassága, midőn az elemezett víz meríthetett, sem a merítés előtti esővizek. Már pedig az esőzések nagy befolyást gyakorolnak a folyó felé mozgó talajvizek minőségére.

De kifogásolja Sir Francis Bolton tervezőnek a nyerhető vízmennyiségére vonatkozó számítását is, melynél a budai vízmüvet vette alapul.

A budai vízműnél 200 mtr. hosszú gyűlcső naponként 20,000 köbméter vizet képes szolgáltatni, vagyis 2*50 mtr. víztükörkülönbség mellett folyó méterenként 100 köbméter vizet. Ennek megfelelően 1 méter víztükörkülönbség mellett a fektetendő gyűlcső minden egyes folyó méterétől 25 köbméter vizet remél s igy összesen 120,000 köbméter vízre számít.

A vízmennyiség kiszámításánál azonban nem szabad elfeledni, hogy Budán a szűrőréteg vastagsága 8 mtr., ennélfogva ha azon ponton, hol a sempont vízszintes síkja (mint a lehető legkisebb vízállás felszíne) a part oldallejtőjét éri, egy függőleges szelvényt képezünk, ezen szelvénynek szűrőfelülete a gyűlcső minden folyó méterére 8 □ mtr. szűrőfelületet ad, míg Káposztás-Megyeren ugyanezen szelvénynek felülete csak 5 métert adhad. Minthogy tehát a tervezett gyűlésénél nem csak a hydraulikus nyomás, hanem a szűrőfelület is kisebb, a nyerhető víz mennyiségének is kisebbnek kell lenni.

Ennélfogva a Wein-féle javaslatot, mely iigy a nyerhető víz mennyisége mint minősége tekintetében teljesen megbizhatlan, mellőzendőnek tartja.

Mert midőn a vízszükséglet fedezéséről van szó, nem szabad a vízmennyiséget átlagos adatok alapján számítani. A számítás ugyanis csak akkor helyes, ha valamely forrásból hosszantartó apadás vagy szárazság idején nyerhető vízmeny- nyiség minimuma, még mindig túlhaladja a fogyasztásra szükséges vízmennyiség maximumát.

A káposztás-megyeri határon a gyűlcső részben a föld alatt lefolyó alvizek- ből, másik részben a folyóból a kavicsrétegen átszűrődő vizből nyerné tartalmát. A föld alatti vizek egy nagy kiterjedésű vízszedő területről folynak le és semmi sem mutat arra, hogy ezek oly geológiai réteggel állanának összeköttetésben, mely földalatti víztartályul szolgálna, s így a vízfolyás még hosszabb ideig tartó szárazság esetén is biztosítva lenne. Az pedig, hogy ezen forrásból mennyi víz nyerhető, megközelítőleg sem számítható ki. Mert azon 10 millió köbméter víz, mely a káposztás-megyeri határon állítólag évenként lefolyik, úgy látszik, 80 millió □ mtr. terület és 619 évenkénti eső mennyiségéből számíttatott ki, pedig volt már rá eset, hogy az esővizek három évi átlaga 385 ^m-re szállott le, sőt 12 hétig sem volt eső.

Ily esetekben a talajból vizet nyerni lehetetlen volna épen akkor, midőn legnagyobb szükség volna rá t. i. nyáron.

De nem hasonlítható össze a káposztás-megyeri határban fektetendő gyűlcső folyóméterének gyűjtőképessége a budaival, azért sem, mert a föld alatt folyó víz mennyiségét egyik helyen sem ismerjük, a folyóból beszűrődő víz mennyisége pedig a kettőnél nem áll egyenes arányban a víz nyomással (víztükör különbséggel). Es ha