Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1884, 1885
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1885. évi működéséről - V. Vízvezeték
IS Azon esetre, ha szűrt és szüretien víz elkülönözött kiszolgáltatásának rendszere fogadtatnék el, a megosztást 1:2 arányban tervezi, vagyis az első évek 60,000 köbméternyi vízszükségletéből 20,000 köbmétert szűrt és 40,000 köbmétert szüretien vízzel fedezne. A második főkérdés: honnan szereztessék a víz? E czélra a javaslat a megejtett talajvizsgálat eredménye alapján a káposztás-megyeri, fóthi és dunakeszi határokat jelöli ki, hol a Dunával hatalmas kavics réteg érintkezik, melybe nemcsak a folyamból dúsan özönlik be a víz, hanem a mogyoródi, fóthi és duuakeszi magaslatok felől gazdag, egészséges minőségű talajvízáram is veszi útját, egy délnyugat felé lejtő vizhatlan agyagréteg irányában. Az említett területen nyerhető vizet a tervező kétfélének mondja; az egyik a Dunából a parti kavics rétegbe bizton beszűrődő víz, melynek mennyisége temérdek, mert a feltárt partvonal 9000 mtr hosszú; a másik forrásvíz, mely Dunakeszin szabadon bugyog fel és a falusi tó keleti határán mindenütt nagy mennyiségben és jó minőségben fordul elő és könnyen fel is fogható. E forrás víz mennyiségét a dunakeszi kőhegy, fóthi somlyó, mogyoródi Bolnok hegy és a csömöri Öreghegy által határolt, kerekszámban 80 millió négyzetméternyi földfelületen, a 15 évi időközben észlelt legcsekélyebb 449 légkörcsapadéknak csak egyharmadát, tehát 149 mU véve olyannak, mely által a talaj viz táplálkozik, évenként 1 1920 millió köbméterre becsüli; de mivel a számítás még igy is bizonytalan, alapul csupán a Dunából a parti kavics rétegbe ömlő vizet veszi és a talajvízhez egyedül azon czélt köti, hogy általa a víznek egyenletesebb hőmérséke és szénsavdúsabb minősége éressék el. Miután a szóban levő partvonal kavics rétegei ép oly alkalmasak a szűrésre, mint a budai vízműnél, szürődést ennek alapján 200 mtr. hosszú vízszintes kút mellett kereken 10000 köbméterre tehetni 24 óra alatt, ha a kút tükre 1 mtrnyire sülyesz- tetik a Duna tükre alá. E szerint esik egy f. méter vízszintes kútra 24 óránként 50 köbméter víz szürődés, melynek nagyobb biztosság okáért csak felét számítva a káposztás megyeri és dunakeszi partra, lesz folyó méterenként 25 m3 és az egész 9000 mtr. hosszú partvonalra 250000 köbméter, melyet minimumnak lehet tekinteni. E vízmennyiség által a főváros szükséglete körülbelül 40 évig volna fedezhető, a mikor is a lakosság felszaporodása következtében újabb vízműről kellene gondoskodni, mely kényszerűség a kettős- csővezeték elvének elfogadása esetén csak 70 év múlva állana be. A harmadik főkérdés a költség, melyet a tervező vagylagosan, a szerint, a mint a 120000 köbméter víz mind szűrt állapotban, avagy 40000 m3 szűrt és 80000 m3 szüretien állapotban szállítandó-e, következőkép számit, és pedig a) Ha csupán szűrt víz szállíttatik: 1. Két szívó akna, 5 méterig lemélyitve 11 m. átmérővel . 20,000 frt. 2. 4S00 m. hosszú vízszintes kút ........................................... 1,980,000 „ o. Gép- és kazánház 8 egyenkint 1000 m' órai vízszállításra képes gőzszivattyú-gép felvételére.......................................................... 200,000 „ Áthozat . 2,200,000 frt.
