Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1881, 1882, 1883 (Budapest, 1883, 1884)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1882. évi működéséről - I. Szabályozás
12 — szabályozatlan területe nem lévén, az általános szabályozási terv ekként teljesnek tekinthető. B) A közraktárak környékének szabályozása. A főváros pesti részén az alsó Dunaparton, a fővámházon túl létesített közraktári telep a környék újbóli szabályozásának szükségét vonta maga után, mely szabályozásnál nem annyira a közlekedés és forgalom, mint inkább első sorban a kereskedelem féltett kincsét képező közraktárak és elevátorok tűzbiztonsági érdekeit kellett mérvadóul venni. Ez utóbbi szempont kellő figyelembe vételével tehát a közraktárak környékének szabályozása a következőképpen állapíttatott meg. A Kapisztrán utczától kezdve lefelé a jelenlegi vonal érintetlen marad egész a boráros térig, melynek szabályozási tervezete megállapított alakjában szintén érintetlenül hagyatott. Az utcza szélessége a bőrgyár központján 23* 18 méter leend, innen kezdve pedig lefelé tölcsérszerüleg, de nem nagy arányokban szélesbedik. A Kapisztrán utcza éjszaknyugati sarkától egész a Mátyás utcza éjszaknyugati sarkáig egy egyenes vonal huzatik, mely az utcza fenntebbi szélességének felel meg, e mellett pedig a jelenleg csak a nyúl utczáig terjedő Kinizsy utczának a Csepel rakpartig tervezett folytatása elejtetik és a Mátyás utcza sarkán fekvő 9387. hrzi sz. telek sarka elvágatik. A sóház utczának a fővámházzal szembes keleti oldala a Mátyás utczáig egyenes vonal szerint nyer szabályozást, olyképen, hogy a csillag utczának torkolata a sarkoknak levágásával kiszélesbittetik. Az ekként megállapított szabályozás a csillag utczától a Mátyás utczáig, valamint a Czuczor utczától a Kapisztrán utczáig terjedő részben uj építkezések alkalmával esetről-esetre fog végrehajtatni; ellenben a Mátyás és Czuczor utczák közti telkek szabályozása haladék nélkül, a szükséghez képest kisajátítás utján vétetik foganatba. Ez utóbbi szabályozás költségeihez a fővárosi közmunkák tanácsa annyiban járul hozzá, hogy a tényleg útba eső terület, de csak is a puszta terület kisajátítási költségeit viselendi. C) Az uj városháza előtti tér elejtése. A IV. kér. Lipót utczában lévő uj városház előtt, a környéknek ez által keletkező jelentőségére való tekintettel a főváros annak idején egy térnek létesitését kivánta, mihez a közmunkák tanácsa hozzájárult ugyan, ámbár előre látta, hogy az emlitett épület nem lesz képes csak egyes hivatalait a fővárosnak befogadni, következőleg előbb utóbb másik városházának építéséről keilend gondoskodni, minek foly- %
