Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1881, 1882, 1883 (Budapest, 1883, 1884)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1883. évi működéséről - X. Rendkívüli adómentesség
47 — Megfigyelés alá vettük tehát ennek a természeti viszonyok különféleségében rejlő okait s azon meggyőződésre jutottunk, hogy a főváros ép oly szükséges mint kivánatos egyenletes fejlődése érdekében a természet által alkotott egyenlőtlenséget minden kinálkozó módon ellensúlyozni s a természet mostohaságát az emberileg nyújtható kedvezmények által lehetőleg pótolni kell. Az építkezések alapját virágzó vagyoni állapot, jelesül a készpénz-tőkék bősége, ennek rugóját pedig egy országos fővárosban első sorban az ipar és kereskedelem képezvén, igen természetes, hogy az építkezések legnagyobbára csak ezek színhelyére szorítkoznak. Szomorú bizonyságát adja ennek fővárosunk budai része, mely fekvésénél fogva nem lévén alkalmas az ipar és kereskedelem elhelyezkedésére, az építkezés terén sem részesül azon nagy előnyökben, melyek azokkal karöltve járnak. S ha e mellett még szemügyre vesszük e városrész sajátos, az építkezést szerfelett megnehezítő helyzetét is, semmi kétség nem maradhat fenn arra nézve, hogy itt más mód hiányában legalább közvetve kell az építési kedvet és hajlamot előmozdítani. Ily mód kínálkozik a rendkívüli adómentesség nyújtásában, melyet a tapasztalat már eddig is czélra vezetőnek bizonyított be a pesti részen, s melyet ennélfogva a budai oldalnak említett felterjesztésünkben meghatározott részére is kértünk, annál inkább, mert az itt létező kedvezőtlen viszonyok ellensúlyozása végett a Duna jobb partjára nézve az egyenesen szükséget képez, ha azt akarjuk, hogy ezen része is a fővárosnak az ország fővárosához méltóképen kiépüljön. Nem is kétkedünk, hogy a magas kormány nem fog elzárkózni az 1871. évi XLIL t. czikkben a sugárút és nagykörútiba nézve nyújtott rendkívüli adómentességnek a budai dunapartra leendő kiterjesztése elől, Miután azonban a dunapart rendkívüli adómentessége mellett felhozott indokok még hangosabban szólallak a várbeli részek érdekében s miután ezek megfelelő beépítése szintén igen fontos és sürgős kívánalomként jelentkezik, pótlólag az iránt is bátorkodunk Excellentiádnál esedezni, miszerint az idézett törvényczikkben meghatározott rendkívüli adómentességet egyúttal a vár területére nézve is kieszközölni kegyeskedjék. A vár jelenlegi alakjában valóban elhagyatott képet nyújt s az idegen, ki e helyet történelmi múltjánál fogva, vagy az ott székelő nagyszámú kormány s más hatóságok felkeresése végett meglátogatja, lehetetlen, hogy meg ne ütközzék annak állapota felett. A szabálytalan utczákban, régi épületek között vagy szomszédságában senki sem vélné sem a királyi palotát, sem a ministeriumok s más hatóságok épületeit fellelhetni. Úgy hisszük, hogy a mély tisztelettel elmondottak után nem igényel az további indokolást, mennyire szükséges a várban az építési kedvet felébreszteni s tettre tüzelni. Mindazonáltal megemlítendőnek tartjuk még a királyi várlak tervbe vett kibővítését és fejedelmi átalakítását, mely nemcsak felette kívánatossá, hanem, immár nagyon sürgőssé is teszi, hogy annak megfelelő környezetéről is gondoskodás történjék, mi reményeljük akként el fog éretni, ha a magánosok a rendkívüli adó
