Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1881, 1882, 1883 (Budapest, 1883, 1884)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1883. évi működéséről - V. Vízvezeték
— 31 Az L, II., III. és IY. medencze két, egymástól vastag fal által elkülönzött részből áll, melyek mindegyiké szükség szerint ürithetö a másik működésének akadályoztatása nélkül. Az összes medenczék belsejükben több rekeszre vannak osztva, melyeken át a víz kénytelen a be- és kiömlési pontok közt keringeni, továbbá minden medencze önműködő úszó zárkészülékkel van ellátva, mely a felesleg vizet levezető csővel együtt a medencze túlterhelését gátolja. Mindegyik medencze egy fedezett beszálló aknával és szelelő nyílásokkal van ellátva. A vízmedenczék mind a főidbe sülyesztve épitvék, csak a boltozatok állanak ki a természetes talajból, és földtöltéssel vannak befedve. Az I. számú medencze a 30 méter vagy ennél kisebb magasságban fekvő beltelki területének ellátására szolgál. Mintán a beltelkek szélei több helyen a 30 m. magasságon felül fekszenek, ezek a svábhegyi medenczéből vagy éppen nem, vagy csak hiányosan kaphatnak vizet, ugyan ez mondható a beltelkekhez csatlakozó kültelki területnek egy része tekintetében is. Ez mindenesetre hiány, mely onnan ered, hogy a tervezésnél a városnak növekedése tekintetbe nem vétetett. A II. medencze eredetileg csak gyúlmedencze volna, melyből a vizet a felsőbb medenczékbe kellene emelni, tényleg azonban ez is ellátási medenczéül szolgál, mert a nyomcső, mely az I. és Il-ik medenczét összeköti, egyúttal elosztási cső is. A III. medencze a várbeli és tabáni magaslati területnek ellátására szolgál, elégtelen magassága következtében szintén nem képes a szt Gellért hegyen fekvő telkeket biztosan ellátni, sem pedig a várbeli magasabb házak tetejét elérni, mintán ezek vagy magasabban, vagy pedig közel ugyanazon felszínen fekszenek, mint a medencze. A IV. medencze a lipót-völgyi területnek ellátására szolgál, de alacsony fekvésénél fogva alig képes a vizet az országos tébolyda-épületnek tetőzete alá hajtani, hol már nyomás nélkül foly ki. Az Y. medencze a Lipótvölgy és Zúgliget közti alsóbb területet látja el, de a „szép Juhászné“ czimű telket csak részben és nyomás nélkül képes ellátni. — A YI. és VII. medencze az Istenhegy és Zúgliget most nyaralókkal beépített területét látja el vizzel, de itt is egyes magasabb fekvésű nyaralók és telkek vagy épen nem, vagy csak igen hiányos módon láthatók el vízzel. A csőhálózat. A főszivattyú-telepből két fő nyomcső indul ki, melyeknek átmérője 500 millimeter ; e két nyomcső a Józsefhegyi vizmedenczébe vezeti fel a vizet, honnét ez — az eredeti tervezet szerint — egy külön csövön át, önsúlyánál fogva a II. medenczébe és egyúttal a 30 méteren alul fekvő területre volna vezetendő, de miután a Józsefhegyi medenczéhez vezető úton egyelőre három csövet fektetni nem volt lehetséges, így az átvezető és elosztási cső nem a medenczében veszi kezdetét, hanem az egyik nyomcsőből ágaz el az ürömi utczánál. Az elrendezés tulajdonkép azért történt igy, mert az önsúly által az I. medenczéből a II-ikba való vízátszállás a cső átmérője és
