Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1881, 1882, 1883 (Budapest, 1883, 1884)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1883. évi működéséről - V. Vízvezeték
29 Víznyerés módja. A víznyerés földalatti gyülcső által történik. Ezen gyűlcső a Lujza-malom mellett az ó-bndai rakpartnak az evező- és galagonya-ntcza közti részében, a tervezett rakparttól 20 méter távolságra és 5 méter mélységre a Duna sempontja alatt fekszik; iránya a tervezett rakparttal párhuzamos, áll egy lyukasztott vascsőből, melynek átmérője 1 méter. Ezen gyűlcső, ámbár az eredeti tervezetben 600 folyó méter cső építése volt felvéve, csak 203 méter hosszúságban építtetett ki, mert a cső előirányzott költsége ez utóbbi hosszúság mellett is tetemesen lön túllépve. Torkol egy szívóaknába — kútba — melynek átmérője 6 mtr és feneke 6*50 méterrel fekszik a Duna sempontján alúl. Ezen szívóaknában a főszívó csövek vannak elhelyezve, melyek a gépház alsó részeiben elhelyezett szivattyúkkal 60 méter hosz- szú vezető csövek által hozatnak összeköttetésbe. Ezen elrendezésből önként következik, hogy a vízszolgáltatás kizárólag a természetes szűrőkön alapul. Szivattyútelepek, Az I. számú, azaz a főszivattyútelep szintén az ó-budai rakparton a Lujza- malom mellett vagyon elhelyezve. A szivattyú-telepen egy gép- és kazánház, egy lakház és egy kisebb építmény helyeztetett el. Az I. számú gépházban két Wolff- féle limba gép helyeztetett el, melyek mindegyike névleg 110 lóerejű és 24 óránként szinte névleg 10.500 köbméter vizet képes a szivókutból emelni és az első meden- czébe szállítani. Ezen mennyiség azonban folytonosan nem érhető el tökéletesen, mert ez feltételezné azt, hogy a két gép mindig a lehető legnagyobb erőfeszitéssel működjék; de eltekintve attól, hogy az ily fokozott működést az úgyis nem a legjobb szerkezettel biró gépek nem lennének képesek soká kitartani, számításba veendő még azon működési veszteség is, mely a csőhálózatnak egyes hiányai következtében áll elő. Miután azonban a Duna jobbparti vízszükséglet maximuma egyelőre csak naponkénti 5000 köbmétert tesz ki, így a két gépnek együttes működése ritkán haladhatja meg a naponkénti 6 órát, s így az egyik gép a másiknak tulajdonkép csak tartalékul szolgál. A gépházban ugyan hely hagyatott egy harmadik gépnek felállítására, de az egyelőre beszerezve nem lett. Az I. számú szivattyútelepen 3 gőzkazán helyeztetett el, melynek mindegyike 58 négyszögméter fűtő felülettel bir. A gőz 5 légsúlynyomás alatt fejlesztetik. Rendesen csak két kazán működik egy időben, a harmadik tartalékul szolgál. A kazánházban elhelyeztettek még a tápvíznek előmelegítésére és a gőznek szárítására, illetőleg feszitő erejének fokozására szolgaló készülékek is. A kazánházzal kapcsolatban épült a földalatti kőszénraktár. Eredetileg a kazánháznak belsejében egy műhely és szertár volt elhelyezve, de ezt az 188h3. évi télen beállott magas vízállás következtében benyomult víz nagy mértékben megrongálta úgy, hogy azt el kellett távolítani. 5