Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1881, 1882, 1883 (Budapest, 1883, 1884)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1883. évi működéséről - II. Sugárút
17 Elnök Inczének a kristóftéri burkolatra vonatkozó véleményét osztja és sajnálja, hogy e burkolatot nem méltányolják érdeme szerint, a szokásos sebes hajtás miatt azonban nagyon fél a sugárúton ily burkolatot alkalmazni, mert tudvalevő, hogy a sugárúton igen sűrűén egymás mellett közlekednek a kocsik, s ha egy ló elesnék, mi a sikos asphalton gyors hajtás mellett nagyon könnyen megesik, a kocsik gombolyagra hullanának, szóval oly balesetek származhatnak, melyekre nézve a maga részéről nem vállalhatna felelősséget. Dr. Országh Sándor és Pucher József is ellenzik az asphaltot, utóbbi különösen felhozza ellene, hogy ha az asphalt nyáron, mikor puha, meg is felelne, de télen egyáltalán nem. Évadra pedig nem lehet burkolatot készíteni. Általánosságban megjegyzi, hogy ha az asphalt a sugárút külső részére jó volna, úgy az x egészre is jónak kellene lennie. Kun Gyula látja, hogy hiába szólana a faburkolat ellen. Véleménye szerint legjobb volna, ha az egész város aszphalttal, makadammal és fával volna burkolva. A faburkolatnak minden jó tulajdonságát elismeri, de azt mégis experimenta- tiónak kell tekintenie. A fának burkolási czélra előkészitése még olyan kezdetleges, mint volt 10 év előtt az asphalté. A nyers fát burkolatra feltétlenül rosznak tartja. Az impregnatió a fának rostjaiból eltávolítja a rotható anyagot, miáltal egészen jó szivacsszerü burkolási anyag áll elő. De hol a garantia, hogy a jelen esetben nyugodtan nézhetünk a jövő elé ? Az általános feltételeknek a biztosítékra vonatkozó határozmányait szépeknek tartja, de azok mellett sem látja a faburkolat sorsát minden veszélytől megóva. Az ajánlkozónak vannak jó munkái, mint pl. az alagút előtt, s feltéve, hogy most is jó munkát adna, hogy pl. az a burkolat több évig fennállana a feltételekben meghatározott 25°/0-os biztosítékban nincs elég garantia, hog y mi történik akkor, ha Rütgers megbukik, vagy vállalata más okokból megszűnik, a mikor is az a kényszerűség állana be, hogy a javithatlan faburkolatot ki kellene dobni. Elismeri, hogy a sugárúton a zajt kerülni kell, s ha e czél elérésére a faburkolaton kivül alkalmasabb mód nincsen, a fenntartási kötelezettségre nézve a feltételekben megszabottnál — ha nem is pénzbeli, de mindenesetre nagyobb biztosítékot igényel. E mozzanatot kiváló figyelembe ajánlja, a maga részéről e nagyobb biztosítékot úgy vélvén elérhetni, ha a fenntartási kötelezettség pl. kötbér alakjában Rütgers gyártelepére bekebleztetik. A faburkolatot, nem a nyolezszögtérig, hanem a körtérig óhajtja, a III. szakaszban nézete szerint a bazaltos makadam szent-mihályi kavicsosai tökéletesen meg fogja tenni a szolgálatot. Ybl Miklós a tekintetben Országh véleményéhez csatlakozik, hogy a körtérig legyen telitett faburkolat, a III. szakaszban pedig makadam, de a fenntartás jól, pl. úgy eszközöltessék mint Tyrolban. Bobula János a javításokat éjjel kívánja eszközöltetni. Ybl Miklós a kisebb javításokat szintén éjjel, vagy reggel 8 óráig. — Szóló szerint a fának impregnatiója a legfontosabb a burkolat jóságára nézve, miért is czélszerünek véli, hogy az szakértői felügyelet mellett történjék. Ezzel a tanácskozás berekesztetvén,
