Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1881, 1882, 1883 (Budapest, 1883, 1884)

A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1883. évi működéséről - II. Sugárút

14 — Báró Podmaniczky Frigyes elnök utal arra, hogy a vegyes bizottság épen azon czélból lön összehiva, hogy általa a közmunkák tanácsa megtudhassa a főváros nézetét, miből önként következik, hogy első sorban a főváros képviselői vol­nának hivatva nyilatkozni, miután azonban Kun Gyula ragaszkodik jelzett kívánsá­gához, ily viszonyok között legczélszerübb lesz, ha a vegyes bizottmány tagjai. - — tekintet nélkül arra, kinek küldöttei — egyéni véleményüket tetszés szerinti sorrend­ben adják elő. Finnek következtében: l)r. 0 r s z á gh S á n d o r az eszmecserét megindítandó, a következőket mondja. 0 azt hiszi, hogy a sugárút sem a főváros egyéb irtaival, sem más város­beli utakkal párhuzamba nem helyezhető. A sugárútnak tapasztalt forgalma különö­sen annak belső részében, oly burkolatot igényel, mely nagy zajt nem idéz elő, mi­nélfogva ő a zajos burkolatnemeket perhorreskálja. Ezeket kizárván a kevésbé zajos burkolatnemek közt van, a melyik a combinatióba fel van véve, és vannak olyanok, melyek nincsenek felvéve. Nevezetesen számításban van a fa, ellenben azon kiviil állanak a macadam, és asphaltburkolatok. Külföldi tapasztalatai alapján a makada- mot a város belsejében mellőzendőnek tartja. Az asphaltot az összes burkolatnemek közt a legtökéletesebbnek és a legszebbnek is véli, de ez sikamlósságánál fogva a sugárúton, hol a kocsik sebesen vágtatva és tömegesen közlekednek, alkalmazást nem nyerhet. Marad tehát a fa. A sugárúton eddigelé szerzett tapasztalatok nem szólal­nak ugyan a faburkolat mellett, mert a körülbelül 8 év előtt lefektetett első burko­lat tartóssági szempontból a próbát nem állotta ki, de ez nem mondható • a jtelitett faburkolatról, mely legújabban mind szélesebb körre terjedőleg karoltatik fel, s melyre nézve a lánczhidon, továbbá az alagút előtt nehány évi tapasztalatnak is birtokában vagyunk. — E tapasztalat mindenesetre a mellett bizonyit, hogy a telitett faburko­lat sokkal jobb, mint a sugárúton kezdetben alkalmazott közönséges faburkolat, miért is annak előnyeire való tekintettel a sugárút meghatározott első szakaszára csakis a telitett faburkolatot fogadhatja el. A második szakaszra nézve szintén a telitett faburkolatot kivánja, mert a házak még itt is előkertek nélkül és zárt sorban van­nak épitve. Tekintve mégis, hogy itt már az út szélesebb s hogy ennélfogva itt a zaj már nem képez oly nagy bajt, mint az első szakaszban, a második szakasznál nem ragaszkodik határozottan a faburkolathoz. A harmadik szakaszt illetőleg haj­landó bármely javaslathoz hozzájárulni és sem a keramit sem a makadam ellen ész­revétele nincsen. Dr. Szabó József egyöntetű burkolatot óhajt úgy a kocsin, mint a gya­logközlekedők érdekében is, mert vegyes burkolatnál a rázkódtatásnak különfélesége rendkívül sérti az ember hallását. A zajt okozó burkolatnemeket feltétlenül kerü- lendőnek tartja. Szerinte legnagyobb a zaj a keramit, azután a gránitburkolatnál. Ezeket tehát figyelmen kívül hagyni kivánja, de elvetendőnek tartja a régi szerke­zetű faburkolatot is, és csak a telített faburkolatot pártolhatja, mely most fejlődésben van s tökélyesbitése várható. Pl. Londonban, hol azzal egyideig felhagytak volt,

Next

/
Oldalképek
Tartalom