Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1878, 1879, 1880 (Budapest)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1879. évi működéséről - X. Adómentesség
20 Kénytelenek voltunk ezen elvek ellenében a legnagyobb tisztelettel ugyan, de állásunkból folyó egész határozottsággal fellépni s úgy, miként ez már több kérdésben történt, az egyes Minister úr, jelen esetben a Nmlts. m. kir. pénzügyminister úr szóban álló kegyes leirata, illetőleg határozata ellenében a Nmlts. m. kir. Ministertanácslioz felfolyamodással élni és mély tisztelettel esedezni, hogy alább kifejtendő indokaink kegyes figyelembevétele mellett, a sugárúti adómentesség ügyében újra határozatot hozni kegyeskedjék. A m. kir. pénzügyminister leiratában kimondja a rendkívüli adókedvezményben nem részesitendők : ,,2) a második osztályba sorozott villák és nyaralók, ha nem a sugárútnak a körtér és városliget közötti legkülsőbb részén, tehát ha nem a sugárút mentében építtetnek, vagyis ha egyik oldaluk nem a sugárútra néz.“ Továbbá hozzá teszi a Nmlts. m. kir. pénzügyminister úr, hogy ,,az első osztályba sorozott adómentes uj épületek közé tartoznak azok is, a melyek a körtér és a városliget között a sugárút létesíthetése végett a fővárosi közmunkák tanácsa által kisajátított területen nem a sugárút mentében építtettek, ha legalább 48 láb magassággal bírnak és ha az 1871. évi 42. t. ez. kihirdetésétől számítandó 10 év alatt teljesen lakható állapotba helyeztetnek. Ezen határozatok szerint tehát a mellékutczabeli külső területen emelt és emelendő uj épületek, a rendkívüli adómentességben részesíttetnek, ha 48 láb magasok, ellenben nem részesíttetnek, ha csak villák vagy nyaralók. Mindenekelőtt ki kell jelentenünk, hogy az 1871. 42. t. ez. 8 §-ban körülírt rendkívüli adómentesség a 9. §. szerint az egész, a sugárút létesíthetése végett megszerzett területre terjed ki. Azon megszorítás, hogy 48 láb magassággal kell az épületnek bírnia, a villák és nyaralókat a rendkívüli adómentesség élvezetétől kizárta volna, de éppen azért, mert a sugárút és környezetének külső része, befásitási területnek lett kijelölve, hol mást mint villát, vagy nyaralót építeni nem is szabad, — a törvényhozás megalkotta az 1875 IV. t. czikkének 5. §-át. E szerint a rendkívüli adómentesség kiterjed mindazon villákra és nyaralókra, melyek a sugár-útnak a körtér és városliget közötti legkülsőbb részén a közmunkatanács által jóváhagyott terv szerint építtetnek. Az lehet tehát csak a kérdés, melyik az a főv. közmunkák tanácsa által helybenhagyott terv és mi értendő „a sugárútnak a körtér és a városliget közötti legkülsőbb része“ alatt. A közmunkák tanácsának még 1870-ben készült, a magas törvényhozás által az 1870. 60-ik törvényezikk tárgyalási alapjául elfogadott sugárúti terve szerint, a sugárút létesítése végett kisajátított egész területen, mely a nagykörúton kívül fekszik, akár az út mentében, akár a hátulsó telkeken csakis villák és nyaralók építtethetnek, úgy hogy e terv szerint e külső területen, 48 láb magas lakházat építeni nem szabad, még akkor sem, ha ezt egyik-másik tulajdonos kívánná is. A másik kérdés: mi értetik „a sugárútnak a körtér és a városliget közötti legkülsőbb része“ alatt, nézetünk szerint szinte csak úgy dönthető el, hogy ez alatt, az egész
