Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1878, 1879, 1880 (Budapest)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1878. évi működéséről - IV. Ördögárok
14 kárpótlást kellett fizetni. A csatorna alakja czélszerüségében ezen módosítás által sokat vesztett, mert irányát igen szabálytalanul jobbra balra kanyaruló rövid átmérővel biró görbékben kellett vezetni, egy helyen pedig — a kereszt utcza átmetszeténél a csatorna átfolyási szelvénye egész magasságában közel egy méter szélességben sziikittetett az által, hogy az ott létező és a volt hídnak támfalán nyugvó sarokház falai a csatornába nyúlnak, miből nemcsak a viz lefolyásának megakadályozása, hanem a csatorna falainak és kövezetének előre látható megrongálása következik. Ezen akadály ugyan idővel el lesz távolítható, de mindaddig az említett bajok létezni fognak. Az 1877-dik évben elfogadott terv, mely szerint a Rácz-fürdő — Dunaparti rész épült, a főv. közmunkák tanácsának műszaki osztálya által javasolt irányvonalnak alapul vételével a főv. mérnöki hivatal által lett kidolgozva. E szerint a csatorna a Virág-utczától a Rácz-fürdő előtti tér közepéig egy nagyobb kanyarulatban, innét pedig egy nagy ellenkanyarulattal a Széchenyi-utcza elejéig, hol egyenes vonalba megy át, mely a Dunáig terjed és ezt 45 fok alatt éri, volt vezetendő. A csatorna kereszt-szelvénye az alsóbb részben 23‘48 négyszög méter átfolyási térfogattal volt megállapítva, alsó vége pedig, mely a rakpart vonalától a viz vonaláig terjed, nyílt árok alakban lett tervezve. A mellékelt tervekből látható, hogy a csatorna kezdete a vérmező elején fekszik, hol a kőfogó gödör is el van helyezve ; ezen akna alakú építmény, mely a nehezebb gördli- léknek felfogására szolgál, 614 köbméter anyagot képes felvenni. Előtte 112 méter távolságra a nyílt árokban fekszik egy kisebb gátalaku köfogó, melynek feladata kisebb vízállásnál a bűzös vizeket feltartani és egy mellékcsatornán át az utczai csatornába vezetni, mi által a másként a nagy kőfogóban összegyűlő vizek által okozható bűzös kigőzölgéseknek eleje vétetett. A csatorna a nagy kőfogótól két ellenkanyarulattal az Iskola- utczába tér át, hol egyenes vonalban egészen a Szent-János térig halad. Azon helyen, a hol az alaguttól jövő nagyforgalmu utczát metszi, boltozata három hevederrel van erősbitve. A Szent-János tértől a csatorna a volt nyílt árok mentében öt hosszabb és nagy félmérővel biró görbék által összekötött egyenes vonalban halad a Ferencz térig, innét pedig csakis jobbra-balra kanyaruló, kisebb nagyobb görbékben halad a Rácz-fürdőig, hóimét a fent- leirt módon a Dunáig terjed. A Dunarakpart támfalától 15 méter távolságban fekszik egy nagyobbszerii zsilip. A boltozott csatorna egész hosszasága 1626*85 folyó méter, a nagy kőfogó hosszasága pedig 34-56 méter. Fekszine a nagy kőfogónál -f- 24 méter a Duna sempontja felett, a torkolati végponton pedig + F26. Esése átlagban 10‘209%o, mely 15-073%o, és 5‘2%0 közt váltakozik; a legnagyobb esés a kereszt-uteza találkozásánál, a legkisebb pedig a fehérsas-tér és a Dunapart közt fekszik. A csatorna útjában felveszi mind a létező utczai és házi csatornákat; az utóbbiak közül fontossággal bir a Rácz-fürdői beömlő, mely számára egy külön igen tágas elágazás épült; ez elágazás boltozata a főcsatornával való érintkezési ponton két nagyobbszerii vastartón nyugszik, melyek faragott kőből készült támfalra vannak elhelyezve. A csatorna szabvány szelvénye a kőfogótól egész a Rácz-fürdő előtti térig — 1406-10 m. hosszaságban — 19-25 □ méter térfogattal bir, melynek magassága 4-741 m., szélessége 4*425 m. A Rácz-fürdő előtt ezen szelvény 23-25 m. hosszaságban átmegy a nagyobb szelvénybe, melynek térfogata 23'486 LH méter, magassága 5’057 m., szélessége
