Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1878, 1879, 1880 (Budapest)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1878. évi működéséről - IV. Ördögárok
10 sere egyáltalában alkalmasnak nem találtattak, mert szabálytalanul épült, roskadozó állapotban voltak, másrészt a köztük létező távolság sok helyen elégtelen szélességet nyújtott. Továbbá az ezen tájékon létezett hidak szinte igen szűk átfolyási szelvénynyel birván, igy a mű ezeknek felhasználása mellett csak összetákolt veszedelmes építmény lett volna. A Szent-János hídtól egész a vérmezőig terjedő ároknak fenntartása mint nyílt árok, szinte sok hátránynyal járt volna, főleg azért, mert a felülről jövő víztömegek mindig kényelmes utat találtak volna a Horváthkerten át a mélyebben fekvő beépített városrészekbe. A műszaki osztály ezen okból az eredeti tervet egészen elvetendőnek nyilatkoztatta ki és egy uj tervet dolgozott ki, szorgalmasan összegyíijtvén mindazon adatokat, melyek egy ilyen építmény műszerü tervezésének alapul szolgálnak. A műszaki osztály már az ügynek ezen stádiumában kívánta a hegyi vizeknek levezetési kérdését elvileg megoldani, legalább annyiban, a mennyiben ez az ördögárokra vonatkozott, mert meg volt győződve arról, hogy az ördögároknak részbeni beboltoztatása és szabályozása által a főczél tökéletesen el nem érhető, ez csak az egész kérdésnek czél- szerii és összhangzó megoldásától lévén feltételezve. Kimerítő véleményadással és indokolással előterjesztett javaslata és tervezete röviden a következőkből állott: 1. Hogy az ördögárok a Ráczfürdőtől a Vérmező kezdetéig (Karácsonyi palota előtt) boltoztassék be, illetőleg egy egészen uj és önálló csatorna építtessék, és pedig úgy, hogy ezen csatorna a Ráczfürdőtől a Szent-János Ilidig — kevés kivétellel a létező nyílt árok vonalában vezetessék. Kivételt képezett ez utóbbi tekintetben a Bocskay (volt Ferencztér) és fehér sas-tér közti szakasz, hol a csatorna rövidebb utón és nagyobb félmérővel biró görbének alkalmazása mellett a nyílt árkon kívül építendőnek javasoltatok. A Szent-János hídtól pedig a vérmezőig a csatorna a volt Szent-János és Iskola utcza mentében a vérmezőig vezetessék. A csatorna szelvénye oly térfogattal lett megalapítva, hogy ez az átlagos 1/100 eséssel képes legyen másodperczenként 15 köbméter vizet levezetni. 2. Hogy miután a Ráczfürdőtől a Dunáig, hol eddig az árok régi csatorna alakban a házak alatt végig elégséges átfolyási szelvénynyel nem bírt, tisztítása és javítása pedig hozzáférhetlenség miatt lehetetlené vált: vagy az utcza mentében egy egészen uj csatorna építtessék, mely elegendő térfogattal bírna az összes vizek levezetésére — mi által a régi csatorna megszüntetése lehetségessé válnék, vagy pedig szinte az utcza mentében egy pótcsatorna építtessék, mely a régivel együtt elégséges lenne a vizek levezetésére. 3. Hogy a katonai kórház számára a déli vaspálya udvarából jövő csatorna egy az Iskola utcza mentében építendő utczai csatorna által kötessék össze, mely a Karácsonyi-féle palota előtt vezettetik a főcsatornába. 4. Hogy a Vérmező szélén elvonuló árok egyelőre létező medrében szabályoz- tassék és azon ponton, hol az uj főcsatornát éri, egy kőfogó meder alkalmaztassék a nehéz gördüléknek felfogása végett. Hogy azonban jövőre, ha a csatorna felfelé meg fog liosz- szabittatni, ez a Vérmezőn át egyenes irányban tervezett uj utcza vonalában eszközöltessék, és a kőfogó meder a Bors-féle telek mellé helyeztessék át.
