Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1878, 1879, 1880 (Budapest)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1878. évi működéséről - IV. Ördögárok
8 IV. Ö r dö g ár o h. Az ördögárok, vagyis a mint az régebben neveztetett a Nyéki árok, eredetét a fővárostól északnyugatra fekvő hegyekben veszi, és pedig a Nagy-Kovácsitól nyugatra eső Jenői erdő nevezetű magaslatokban. Innét Nagy-Kovácsi helységen át a budakeszi határon a Petneházi rét közepén éri a főváros területét; ezen rétet nagy kanyarulatban metszi át, és innét kilép a Nyéki és Fazekas begy közt a szomszédos határra, hol ellenkanyarulatban a Nagy-Kovácsi és Hidegkúti határon folytatja útját egész a Lipót völgynek éjszaki végéig, hol az úgynevezett hidegvölgyben ismét átlép a főváros területére, melyen át a Duna folyamba ömlik, útjában átmetszvén a Lipót völgyet, Pasarétet, Városmajort és Vérmezőt és végre Szent-Gellért és várhegy által képezett szűk völgyön át (Krisztina város és Tabán) a Szent-Gellérthegy éjszakkeleti tövének közvetlen szomszédságában éri a Duna folyamot. Útjában felveszi mindazon hegyi patakoknak és vizárkok- nak vizeit, melyek a nevezett völgy oldalairól lefutnak. Vizszedő területe 9783 hectar (= 17.000 hold) és majdnem mindenütt meredek oldalok által képezett szűk völgyekből áll, melyekből a viz igen gyorsan lerohan a fővölgybe. Ezen hegyi, vagyis vadpatak jellemével biró vizárok úgy látszik régiebb időkben két egymás felett fekvő részből állott, az egyik része eredetétől egész a Bátorhegyig (Hárshegy) terjedt, hol a Petneházi réten tavat képezett; a másik mélyebben fekvő része pedig innét a Dunáig terjedt. Jelenleg ezen két rész a köztük volt természetes gátnak megszakadása következtében egy folytonos medret képez, a tó eltűnt és az alatta fekvő árokrész meredek hegy torkolattá vált. Hogy az ily jellemű patak, mely még torkolata közelében is nagyobb hegyi árkokat vesz fel magába, mindig veszélyeztette a Szen-Gellért és Várhegy közti völgyet, igen természetes főleg azért, mert az általa előidézett veszélyeknek elhárítására, vagy kisebbítésére egyáltalában évszázadok óta nem történt semmi sem, sőt ellenkezőleg medre a Tabáni, azaz a veszélynek leginkább kitett részében, ház és támfalak beépítésével egy szűk szabálytalan csatornába való szorítása által még nagyobb mérvben megszűkittetett, a vizek lefolyása pedig különféle módon akadályoztatott. Tudva levő dolog, hogy a házakat védő támfalak az árok medrébe szabálytalan módon és minden összefüggés nélkül épültek akként, a mint ezt az egyes telektulajdonosok jónak látták, másrészt a nyílt árok a körüllakók által szemét lerakó helynek használtatott. Mindezen körülmények a veszélyt fokozták és azonfelül a tájéknak közegészségi viszonyait a lehető legrosszabb állapotba helyezték. Ily körülmények között körülbelül 10 év előtt az ördögárok kérdésének megoldása sürgősebbé vált azáltal: hogy a katonai hatóság, mely az I. kér. Alkotás utczában