Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1878, 1879, 1880 (Budapest)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1880. évi működéséről - XV. Pénzügy
31 XV. Pénzügy. Az 1870. évi X. törvényczikk alapján felvett kölcsönnek törlesztésére kijelölt források mai napig sem fedezik az évi törlesztési részlet összegét, s így feleslegekről, melyek a törvény intézkedése szerint az általunk kezelt fővárosi alap bevételét képeznék, szó sem lehet. Ekként főbevételeinktől elesvén, a lefolyt évben is csak a sugárút létesítése érdekében a fővárosi pénzalapból adott előlegek részbeni visszafizetésére és az egyéb bevételekre voltunk utalva. Miután azonban a már előbb érintett, nagyobb számú sugárúti telek-eladások folytán a sugárútra engedélyezett kölcsönnek törlésére nagyobb összegeket szállíthatunk az állampénztárba, azon alázatos kérelemmel járultunk a magas kormányhoz, hogy a sugárúti kölcsön után az 1870. évi 60. törvényczikk alapján előirt kamatok elengedése czéljá- ból a magas törvényhozástól az engedélyt kieszközölni kegyeskedjék. Ezen kérelmünk leginkább abban találja indokolását, hogy a beépített és jövedelmező házak nagy része eladatván, azok évi bérjövedelmeitől elesünk; ellenben igen számos üres telek még birtokunkban levéli, az ezeknek megfelelő és csaknem 1 % millióra menő értékösszeg után kamatokat volnánk kénytelenek fizetni, mi által a fővárosi pénzalap ellenében előírandó összegek mindinkább nagyobbodnának ugyan papíron, de tényleg sohasem volnának behajthatok a fővárosi pénzalapnak örök időre leendő megrontása nélkül. A magas kormány ezen előterjesztésünket szokott gondoskodásának tárgyává tevén, az év végén a kérelmezett irányban a törvényjavaslatot be is terjesztette, s igy re- ményelhető, hogy ezen általunk kezelt pénzalapra nézve oly nagy fontosságú ügy talán még az országgyűlés jelen szakában fog elintézést nyerhetni. Egyéb bevételeink, nevezetesen a közmunkaváltsági összegek, a terjedékek és kiszökellékek utáni dijak stb. a fővárosi hatóság szives közreműködése folytán a lefolyt évben is kielégítőleg lettek behajtva. Természetesen még mindig a legnagyobb takarékosság elvét kell szem előtt tartanunk, de másrészt egyik-másik kisebb munkálatot, egy és más kisebb szabályozást mégis keresztülvihettünk pénzügyeink korlátolt határain belül is, és az irányunkban támasztott méltányos igényeknek midenkor megfelelhettünk. Nagyobb műveletekre, mint például a nagy körút kinyitására — sajnáljuk ugyan — de nem gondolhatunk, mert az evvel kapcsolatos összegekkel nem rendelkezünk.
