Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1875, 1876, 1877 (Budapest)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1876. évi műkodéséről - Befejezés - a) A sugárúti vállalkozókkal fennállott viszony felbontása iránt kötött szerződés
47 számú telekből, hogy ezen újonnan alakítandó telekben a 7 S. szám alatti telek egészen, a szomszédos 9 S. számú telekből pedig és ugyan párhuzamosan a 7 S. számú telek határával oly részlet foglaltatnék, hogy ezen olyképen alakított teleknek sugárút felőli homlokzata tiz folyó ölnyi hoszassággal bírjon. — Ezen elővételi jognál fogva jogosítva lesznek az általános magyar Municipális hitelintézet és érdektársai, ezen ilyképen alakítandó s mintegy 190Q ölnyi kiterjedésű telket 1877 év végéig Q ölenként <150 frt. azaz : Négyszázötven forintban megállapított vételár készpénzbeni lefizetése mellett átvenni ; a megszabott időn túl ezen átvételi jog önként megszűnik. XVII. A fővárosi közmunkák tanácsa részéről világosan kijelentetik, hogy az általános magyar Municipális hitelintézetnek és érdektársainak, illetőleg a „sugárúti építő vállalatinak a Herminatéreu emelendő Operaház javára tett 250.000 frt azaz : Kétszázötvenezer forintnyi adománya mint külön és ide nem tartozó jogügylet, jelen szerződés objectumát nem képezhette s ennélfogva itt tárgyalásba sem vétethetett. XVIII. Az általános magyar Municipális hitelintézet, a franco-magyar bank és az Erlanger és fiai czég a II. pontban 1,551.000 forintban megállapított átalányösszeg lefizetése által, minden az 1872 évi márczius hó 9-én kelt szerződés és erre vonatkozólag 1873 évi június hó 18-án és 1871 évi már- czius hó 8-án kötött pótszerződésekből folyó, avagy az ezen szerződések által megállapított jogviszonyokból más tények következtében eredt, mai napig fennállott és jelen szerződés által egyenesen fenn nem tartott minden nemű kötelezettségek, bármi nemű tőke, kamat avagy egyéb czimen netalán alapuló fizetések, megtérítések és tartozások alól (természetesen beleértve az 1872 évi márczius hó 9-én kelt szerződésben említett és az 1874. évi márczius hó 8-án kelt második pótszerződés 1-ső §-nak c) alpontjában fenntartott, a fővárosi közmunkák tanácsa ellen kivetett vagyon átruházási illetékek megtérítését is) felmentetnek és a fővárosi közmunkák tanácsa kijelenti, hogy az ezen szerződésben egyenesen és határozottan fenntartott követelésen kivü(_ az általános magyar Municipális hitelintézet, a franco-magyar bank és az Erlanger és fiai czég, illetőleg a „sugárúti építő vállalat“ ellen többé semmi nemű követelése nincsen. Másrészt a fővárosi közmunkák tanácsa kinyilatkoztatja, hogy az általános magyar Municipális hitelintézettel és érdektársaival kötött szerződés és pótszerződésekből folyó jogviszonyt — az úttest kiépítésére vonatkozó s az 1874. évi márczius hó 8-iki pótszerződés 3. §-ában foglalt határozványok kivételével, teljesen felbontottnak tekintvén, a jelen szerződésben világosan fentartott s elvállalt kötelezettségeken kívül semmiféle jogczím vagy alap nem létezik, melyen az általános magyar Municipális hitelintézet, a franco-magyar bank és Erlanger és fiai bankház, illetőleg az általuk alapított „sugárúti építő vállalat“ a fővárosi közmunkák tanácsa ellenében fizetést, elengedést, leszámolást, megtérítést, telekátadást vagy bármi néven nevezhető követelést semmi tekintetben és semmi ürügy alatt nem támaszthatnak. Minek megerősítésére az általános magyar Municipális hitelintézet, a franco-magyar bank és az Erlanger és fiai bankház, illetőleg az általuk alapított „sugárúti építő vállalat“ határozottan és világosan kijelentik, hogy az egész sugárúti ügylet és jogviszony és erre alapított más tények következtében az ezen szerződésben világosan fenntartott s a fővárosi közmunkák tanácsa által elvállalt kötelezettségeken kivid, a fővárosi közmunkák tanácsa ellen többé semminemű követeléseik nincsenek és nem is lehetnek. XIX. A mennyiben jelen szerződés után kincstári jogilletékek vettetnének ki, ezek fizetése az általános magyar Municipális hitelintézetet, a franco-magyar bankot és az Erlanger és fiai bankházat, illetőleg a „sugárúti építő vállalatot“ nem terhelheti.
