Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1875, 1876, 1877 (Budapest)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1875. évi műkodéséről - XII. Pénzügy
XII. Pé n z ü g y. Múlt évi jelentésünkben lehetőleg részletezve nyújtottuk képét az általunk kezelt fővárosi pénzalapnak, sőt egész terjedelmében mutattuk be azon előterjesztést is, melyet e fontos tárgyban a m. kormányhoz intéztünk. Ezen előterjesztésünk, habár biztos tudomásunk van arról, hogy avval a nagymlts. m. k. Pénzügyministerium, valamint a m. k. főszámszék kebelében behatólag foglalkoztak, az 1875-ik év végéig elintézést nem nyert s igy természetszerűleg az általunk kezelt fővárosi pénzalap állapota sem változott. Tekintve azonban azon szoros kapcsolatot, mely a fővárosi pénzalap és a sugárúti vállalat között létezik, oly annyira, hogy csakis a sugárút kivitelének kötelezettsége idézte elő a fővárosi pénzalap bonyodalmait ; tekintve továbbá, hogy ezen zárjelentés szerkesztésének idejében lett a sugárút kivitele iránt a vállalkozókkal kötött szerződés felbontva —* mely fontos ügy tárgyalása azonban az 1875. évi jelentés keretében már helyet nem találhat, — s hogy ennélfogva a fővárosi pénzalap követelési s tartozási állapota okvetlenül a legrövidebb időben tisztába fog hozatni: azon reménynek engedjük át magunkat, hogy az alap bevételei legalább a legközelebbi néhány éven által fedezni fogják a kiadásokat. E kiadások természetszerűleg csak a legszükségesebb teendőkre szorítkozhatnak s bizonyára, valamint az állam vagy főváros ügykezelésénél, nálunk is valamint az utóbbi években úgy a legközelebbi jövőben is a legnagyobb takarékosságnak kell helyt foglalnia s csak oly műveletekbe és vállalatokba szabad bocsájtkoznunk, melyek a főváros fennállásával s a lakosság mindennapi szükségleteinek kielégítésével kapcsolatosak, ellenben jobb és kedvezőbb időkre keilend halasztani mindazokat, melyek kizárólag csak a főváros küldi- szének és szépségének emelésére czéloznak. Ily takarékosság mellett kétségtelenül át fogjuk élni a legközelebbi éveket, melyekben a sorsolási kölcsön alap részéről feleslegekre számot nem igen tarthatunk s így főjövedelmi forrásunktól elesünk; ez évek után azonban jövedelmezőkké fognak válni mindazon nagyszerű beruházások, melyek a sorsolási kölcsön segélyével a főváros határában eszközöltettek s ekkor kétségtelenül újra nagyobb összegekkel is fogunk rendelkezhetni s újra felvehetjük azon szélesebb körű tevékenységet, melyet a még mindig oly sokat nélkülöző főváros érdeke követel s melyet csak a jelen kedvezőtlen idők és pénzviszonyok gyászos hatalma kényszerítetl beszüntetni. 4»
