Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentése 1874 (Budapest, 1875)
I. Budapest általános szabályozásának és beosztásának tervezete
8 <§\h= goztatott, mely egyátalában pontosnak nem mondható s legfeljebb az utczák hálózatának és az utczára nyíló házak homlokzatainak némi képét nyujthatá. Ily hiányos alapon indult meg az első tervezés s csak utóbb lett a műszaki osztály által sok fáradsággal előállított 1" __ 40° térképekbe áltálhozva. E városrésznek legalább íővonalaiban való szabályozása és ennek szigorú keresztülvitele anyival sürgősebb, mert utczáinak jelen kigyózatos alakzata, s azoknak egymásba kuszáit tömkelegé, ha az eddigi modorban kiépíttetnék, itt a rónaságon második kiadását állitaná élénkbe azon gyászos állapotnak, mellyel a Tabán magasabb részében találkozánk s melyen miként érintők — alig reményelhető a gyökeres orvoslat. Mint valamenyi városrészben, itt is főfontossággal bir a Dunapart. Ez kapcsolatosan a budai Dunaparttal akként szabályoztatott, hogy a hajó utczáig, mely pontig a folyamszabályozás művelete terjed, egy 16 öl szélességű partut állittassék elő. E ponttól felfelé ezen partét 12 öl szélességgel birand. A folyamszabályozás által nyert telkeken, 5 kisebb nagyobb házcsoport, valamint egy 80° hosszú és 30° szélés befásitott szabad tér fog helyt találni. A közlekedés egyik főere a főutcza 6 öl és a hol eszközölhető 8 öl szélességben szabályoztatott és azon részén, mely a tél és hajós utcza közt van, a nagy görbület kiegyenlítésére egy szabad tér terveztetett. E térből kiindulva az utcza egyenes irányban a Sz. háromság térig, és a katonai ruhatár átépítése esetében szinte egyenes irányban a városháztérig halad, mely tér ez által tetemes bővítést nyerend, úgy hogy a főutcza, utóbb a a laktanya utczával egyesülvén az egész Ó-Budai területet hosszában átszeli. A főutczát és a Dunapartot összekötő kereszt utczák 6 Öl szélességben terveztettek. A korona utcza 6 ölre, az úri utcza 8 ölre szélesítendő s az utóbbi a szentendrei és Miklós utczák közt elvonuló mély telkeken által az uj városrész felé nyerné folytatását, A Floris-, Miklós- és Erzsébet- utczák idővel 5° illetőleg 6° szélességre hozandók. A pacsirta-, mező- és korona-utcza közt egy uj utczának nyitása javasoltatik, mely a Florián-utczáig terjed. A molnár-utcza a magyar-utczába megy át és tovább foly- fattatik a hegyoldal felé. Tapasztaltatván, hogy a város eddigi fejlődése is azon irányban terjed, hol a katholicus-, evangelicus- és református-temetők léteznek, ezeknek valamint a város belsejében levő zsidó-temető elhelyezéséről is kelle gondoskodni, mely czélra legalkalmasabbnak találtatott azon terület, mely nyugatnak, a bécsi államuton túl fekvő térségben kínálkozik. Evvel befejeztük a budai belterület általános szabályozási és beosztási tervezetére vonatkozó előadásunkat, melyben azonban csak a fővonalokra, csak vázlatos jelzésekre szorítkoztunk, anyival is inkább, mert a tervek csak legközelebb fognak a főváros hatóságával közöltetni s avval egyetértőleg folytatandó tárgyalások alapján lesznek végleg m egállapithatók. E tárgyalások azonban hosszú időre nyúlni nem fogván, a tanács, Budapest főváros egész területének szabályozási és beosztási nagy és nehéz művének befejezésére ismét egy hatalmas lépést tett s a törvény által elébe tűzött, egy nagy és eredményeiben századokra kiható feladatának csaknem teljesen megfelelt. t V
