Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentése 1874 (Budapest, 1875)

VIII. Pénzügy

*£© 73 (Ságétól áthatva magunk állítottuk fel e tanács fennmaradásának kérdését is, engedje meg a nagyméltóságú Ministerium, hogy ez intézmény jövőjét illetőleg, a mennyiben az a pénzügyi kérdéssel áll kapcsolatban, igénytelen nézetünket tiszteletteljesen szinte előterjeszthessük.

Ha a magas kormány az egész terjedelmében ide iktatott jelentésünkben foglalt, legjobb nézetünk szerint a törvény rendelkezéseiben gyökerező, s a jelentés záradékának 4. pontban összeállított kérelmeink ellenében, bármely indokból, melynek taglalásába bocsájtkozni magunkat illetékeseknek nem tarthatjnk, — ugyanazon merev álláspontot vélné fenntartandónak, melynek ellenében bátorkodtunk éveken keresztül nézeteinknek, aggályainknak és észrevételeinknek tiszteletteljesen kifejezést adni : akkor kétségtelenül szükséges leend, az ügyek tovább vitele iránt döntőleg határozni, mert akkor e tanács, jelen szervezetében, jelen pénzügy viszonyai közepette nem lesz képes, a törvény által reá rótt kötelességeknek eleget tenni és hivatásának megfelelni.

Ha ellenben a magas kormány kegyesen engedve a törvény értelmezéséből mentett előterjesztéseinknek kérelmünket teljesiti, akkor a fővárosi közmunkák tanácsának fennállása is biztosítva van.

Az 1870. X. t. ez. 8. §. ugyanis világosan kimondja, hogy az általunk kezelt fővárosi pénzalapot illetik a 4. §-ban felsorolt források azon jövedelmei, melyek a kölcsön évi járadékai által igénybe nem vétetnek.

Arról van tehát csak szó, váljon a 4. §-ban említett források jövedelmei, a kölcsön évi járadékai által teljesen igénybe vétetnek-e vagy nem? az az : marad-e a fővárosi pénzalap számára felesleg vagy nem ?

Ha a forrásokat átvizsgáljuk a következő eredményre jutunk:

Az a pont alatt, említett lánczhidjövedelnie állandónak tekinthető, a d és e pont alatt említett vállalatok községi pótadója szinte állandó, ellenben a b, C, f és g pontok alatt kijelölt források jövedelmei ma még nem léteznek, és a h pont alatt érintett időközi kamatok, most miután a kölcsön tőkéi legnagyobb részt törvényes rendeltetésükre már felhasználtattak, csak igen csekély jövedelmet szolgáltathatnak. Ezek szerint jelenleg a 4. §-ban felsorolt nyolcz forrásból csak kettő, a lánczhid és az intézetek pótadója szolgáltat tényleges jövedelmet s igy igen valószínű, hogy egy-két éven által nemcsak e jövedelmek teljesen igénybe fognak vétetni a kölcsön évi járadékai által s igy a fővárosi pénzalap számára felesleg nem fog maradni, sőt valószínű, hogy egy-két éven által e jövedelmek az évi járadék összeget nem is fedezendik s igy az állam lesz kénytelen a hiányt pótolni.

De ez csak egy-két éven által történhetik s ha ezen szomorú kedvezőtlen időszakot átélhetjük, kétségtelen, hogy a fővárosi pénzalap sz ám ár ismét igen tetemes feleslegek fognak mutatkozni.

Ez állításunk bizonyítására legyen szabad a következőket felemlíteni.

A 4. §. b pontja alatt említett Margitszigeti hid még ez év vége felé megnyitván, eddig nem létezett jövedelmet szolgáltatand.

A c pont alatt említett vasúti összekötő hid, legfeljebb két év alatt elkészülvén, miután minden mázsa után 1 kr. fizetendő, igen tetemes jövedelmeket biztositand.

10