Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentése 1874 (Budapest, 1875)
VIII. Pénzügy
•fi® 67 <§&> A 10. tétel azon összegeket tartalmazza, melyek a belső körúti munkálatból háramolnak a fővárosi pénzalapra. Ezekből az a—f alatti összegek, a már teljesített munkálatokra vonatkoznak, s a fennálló szerződések nyomán kifizetendők. A g alatti tétel a belső körúti munkálatnak a Rostély-utczától a Hatvani utczáig leendő folytatására vonatkozik. Erre nézve két megjegyzésünk van : 1-ször hogy a 201.558 frtnyi összegből 69.905 forint 18 kr. fedezetét találja az ezen összegen e czélra már megvásárolt és a bevételi részben ki is tüntetett anyagokban s hogy igy a munka folytatása csak 131.652 frt 82 kr. valóságos kiadást okozand. 2-szor hogy a belső körút helyreállítását legalább a Hatvani utczáig, oly szükségesnek tartjuk, hogy azt abdicate nélkül többet el nem halasztjuk, mert a belső körút nemcsak legfontosabb és legélénkebb közlekedési ere a fővárosnak, és mert az általunk kiépíttetni szándékolt rész, a mint a már helyreállított útrészek és a boulevardérozott kerepesi ut között az összeköttetést képezi, úgy az egész közvélemény által és pedig teljes joggal mind hangosabban követeltetik. A 11. és 12. tétel az Albrecht és Illona utak legalább belsőbb részeinek kiépítésére szükségelt összegeket tartalmazza, melyeket annyival is inkább fel kell vennünk, mert egyrészt ez a budai oldalnak két főközlekedési irtja, melyek megnyitása a törvény által egyenesen nekünk van kötelességünkké téve és másrészt, mert csak ezen utak helyreállítása folytán fog az újonnan épült magyar kir. államgymnasium hozzáférhetővé tétetni, minek tekintetéből ez utak helyreállítását a magyar kir. közoktatásügyi Minister ur is folytonosan sürgeti. A 13. tétel az ut kinyitására vonatkozik a Margitszigeti hid és a budai országút között. Ez is oly kiadás, melyet a Margitszigeti hídnak az év végével várható elkészülésével szemben elhalasztani már nem lehet, mert külömben a hid a budai oldalon folytatással nem bírván, egész jelentőségét el fogná veszteni. A belső körút folytatására, az Albrecht- és Illona-utak részbeni helyreállítására és a Margitszigeti hid előtti ut kinyitására nézve még csak megjegyezzük, hogy ilynemű munkálatok foganatba vétele nélkül a törvényben körülirt és a főváros emelésére czélzó működési kört nem csak ki nem töltenők, hanem annak legfontosabb, legsürgősebb érdekeit elhanyagolván az egész 1870. X. törvényczikk életbe hívásának czélját látnok veszélyeztetve. II. A bevételekre nézve. A bevételek 1 —11. számú tételeit, nem tartjuk szükségesnek részletesen taglalni, mert az azokban felsorolt összegek részint az 1870. X. törvényczikk 8. §. b) pontjából eredő bevételek, részben oly megtérítések s visszafizetések, melyek az általunk eddig híven kitöltött hatáskörünkben eszközölt munkálatok folytán fognak befolyni. Külön tárgyalását tartjuk azonban szükségesnek a 12-ik tételnek, mely az 1872. és 1873. évi kölcsönalapfeleslegeket állítja bevételbe. A kölcsön alap feleslegei az 1870. X. törvényczikk 8. §. a) pontja értelmében világosan a fővárosi pénzalapot illetik, sajnálattal kell azonban constatálnunk, hogy az e czimen beállított 495.440 írt 30 krnyi összeg mindeddig be nem folyt. Az 1872. év után mutatkozott 246.440 frt 30 krnyi felesleg a nagyméltóságú magyar királyi Pénzügyminister ur által a sugárút létesítése czéljából engedélyezett kölcsön törlesztésére lett visszatartva. Mi a magas Pénzügyministerium ezen intézkedése ellenében határozottan felszóllaltunk. Kimutattuk, hogy a sugárutra adott kölcsön , a törvény világos rendelete szerint, csak akként és any- nyiban fizetendő általunk vissza, a mennyiben ez összegek a vállalatból ismét befolynak: kimutattuk, hogy az állam e kölcsönre nézve a sugárúti vállalkozókkal kötött és a magas kormány előtt ismeretes szerződés által teljesen biztosítva van; kimutattuk, hogy a kölcsönalapi feleslegek egyenesen fenntartásunkra és azon czélok létesítésére lettek a törvény által a fővárosi pénzalap számára rendelve, melyek a fővárosi 9*
