Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentése 1874 (Budapest, 1875)

VII. A fővárosi közmunkák tanácsának létkérdése

'íy® 61

lett felállítva sokkal szélesebb, sokkal tágasabb hatáskörrel, mint a miénk, a mennyiben a főváros összes közmunkáinak végrehajtása és pedig fényes sikerrel e hatóságra bízatott.

Felhozzuk, hogy mig a londoni közmunka tanács az egyébb administratiótól teljesen különvált hatóság, addig nálunk a törvény világosan kimondá, hogy a 18 szavazattal biró tanácstag közül kilenczet maga a főváros küld.

A másik kilencz tag, valamint az elnök az országos segélylyel esz közlendő országos érdekek biztoSitása tekintetéből természetszerűleg a kormány által neveztetik ki ugyan, ha azonban figyelembe vesszük, hogy például jelenleg az elnök és néhány főbb tisztviselőn kívül, még a kormány által kinevezett kilencz tag között is öt fővárosi bizottsági tag, a kik ugyan azon jogon, ugyan azon bizalom alapján ülnek a törvényhatóság tanácskozási termében, mint a többi bizottsági tagok; ily körülmények között a fővárosi törvényhatóság sértett autonómiájáról beszélni, egyszerűen alaptalan állítás, mely nemcsak mi által sem igazoltatik, hanem a tényekkel ellenkezik.

A második főindok, melynél fogva a tanácsot feloszlatandónak vélik, az hogy az minden feladatát már teljesítette.

Igaz ugyan, hogy e tanács felismerve hátramaradásunkat s felismerve a legsürgősebb teendőket, rövid négy évi fennállása óta lázas tevékenységet tejtett ki, s oly eredményeket képes fölmutatni, melyek hivatásának helyes felfogását, ernyedetlen munkálkodását csattanósan bizonyítják.

Igaz, hogy az általános szabályozási és beosztási tervezet nagy munkája, melynek úgyszólván alapfeltételei sem léteztek, a fővárosnak csaknem egész területére készen áll, s az utczák s utak lejtmérezése is csaknem befejeztetett; igaz, hogy a középitkezési rendszabályzat, mely már égető szükséget képez, a többi nagy városok építési rendjének beható tanulmányozása alapján elkészíttetett; igaz, hogy a kölcsönből létesítendő nagyszerű vállalatok: sugárút, nagykörút már a kivitel stádiumában vannak s a sugárúti építkezések végrehajtására vállalkozókkal lett szerződés kötve: de mindezek csak egyrészét képezik e tanács hivatásának és feladatának, mely abból áll, hogy a főváros emelkedésében rejlő országos érdek, a folyton változó és folyton fejlődő viszonyokhoz képest, folytonosan biztositassék, kielégitessék s igy maga a főváros a többi európai fővárosok színvonalára emeltessék.

Tárgyilagosan és nyugodtan ítélve, bizonyára nem mutatkozik czélszerűnek jelenleg azon hatóságot megszüntetni, mely eddig megalkotó ugyan a keretet, melyben a főváros jövő fejlődésének mozognia kell, de melynek folyton felügyeletére és működésére van szükség, nehogy a fejlődés egyes alakzatai általa keret ismét ledöntessék, miként ez a boldog emlékű Jósef nádor szépitési tervével történt, mely éltében, a Lipótváros fényes példája szerint, megtartatott, de alig hogy megmerevedett erős keze, alighogy megszűnt az általa alkotottfelügyelő hatósági közvetlen hatása és befolyása,csak hamar ismét elfelejtetett es eltemettetett.

Hátra van még a főváros jobboldalának szabályozása, mely a beltelkekre nézve javaslatban ugyan készen áll, de mely a külterületen csak a folyamatban levő catasteri felmérések befejezése után fog megkezdethetni; hátra van még a csatornázás ügye egész terjedelmében, talán a képzelhető legfontosabb ügy. mert ettől függ a főváros egészségi állapotának javítása és valóban iszonyatos halálozási arány csökkenése ; hátra van még