Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentése 1874 (Budapest, 1875)

VI. Egyes főbb intézkedések és szabályozások - 17. Utczák, utak és terek elnevezése

*£© 50 (SÄ3

Ily körülmények között mindinkább előtérbe lép a kozzáférhetés, az épülethez valő közlekedés biztosításának kérdése.

Az általános szabályozási terv szerint a főgymnasium épülete két főút által érintetnék, melyek egyike az Albrecht ut meghosszabbítása,—felette, —másika, az Illona ut, — alatta — fogna elvonulni.

Azonkívül a várbői valamint a Vízivárosból való közlekedés biztosítására újabb egyenes irányú feljárók lesznek előállitandók.

Az Albrechtút folytatásának tényleges kivitele, miután az a Jőzselbástyán haladna keresztül, függővé van téve a budai vár erődítési jellegének megszüntetésétől, mely iránt azonban a tárgyalások, miként alantabb elő fogjuk adni, befejezve még nincsenek.

Egyébiránt a főgy mnasium közlekedését e kérdés eldöntéséig elhalasztani nem lehetvén, a közmunkák tanácsa úgy az Albrecht, valamint az lllonaút azon részeinek helyreállítása iránt készített tér vezeteket és költségvetéseket, melyek a gymnasiumig, illetőleg annak hosszában elvezetnek; az utak további folytatása, melyre oly sürgős szükség nincsen, későbbre halasztatván.

Az utak ilynemű részbeni előállítása 184,033 forint költséget igényel, mely ösz- szeg az 1875. év előirányzatába be is állíttatott.

A mint a költségvetés a m. kormány által helybenhagyatik, a munkálatok a jövő évben azonnal meg fognak indíttatni.

Ez utak tervszerinti elkészítése, a főgymnasium épületének sajátlag egyik nagy fontosságú kiegészítő részét képezi, s igy reményelhető, hogy a jövő tanévben a budai ifjúság már beköltözend a tudomány és nevelés szent czéljainak szánt ez uj csarnokába, mi annyival kívánatosabb, mert a várban létező jelenlegi iskolai épület már nem csak szomorú, de egészségi és közbiztonsági szempontból oly aggasztó, sőt veszélyes állapotban van, hogy az ifjúság áthelyezése valóban égető szükséggé vált.

17. litczak, utak és terek elnevezése.

A fővárosnak az utóbb lefolyt években tapasztalt nagymérvű fejlődése és tervezése folytán számos utczák keletkeztek, melyek névvel nem bírtak, másrészt Buda, Pest és O-Buda városoknak egyesítése folytán ugyanazon utczanevek kétszer, háromszor sőt négyszer is előfordultak.

Mindkét irányban tehát sürgős intézkedés vált szükségessé, mely az 1870. X. t. ez. 14. §. értelmében e tanácsnak tartozott hatáskörébe.

E törvényes kötelességnek megfelelőleg e tanács által vegyes bizottság alakíttatott, melyben a főváros kiküldött képviselői is részt vettek.

Ennek véleménye nyomán utasittatott a műszaki osztály, miszerint a főváros mérnöki hivatalával egyetértőleg egy oly tervet készítsen, melyen velamennyi még névtelen utcza kitüntetve legyen.

Sokkal sürgősebb volt azonban a feladat másik része, mely abból állott, hogy az ugyanazon névvel ellátott utak, utczák és terek nevei megváltoztassanak.

Az elvek, melyek szerint a tanács ebbeli működésében eljárt, a következők :

a) Bármely utczanév az egész főváros területén csak egyszer forduljon elő.