Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentése 1874 (Budapest, 1875)

I. Budapest általános szabályozásának és beosztásának tervezete

*5§D 6 (SÄ5

A vár- és krisztinaváros közötti forgalom könnyítése tekintetéből a Nándor- laktanya környékén egy uj levezető' lépcső' terveztetett.

»)

A Krisztinavárosnak az alaguton felüli része a Laszlovszky vámig.

E városrész úthálózata, az abban foglalt nagy üres területeknél fogva igen tökéletlen, a mennyiben a főiskola-, kertész- és város-major utczán kívül közlekedési erek alig léteznek. A fő- ésiskola-utcza közt 400 öl hosszúságban és átlag 100 öl szélességben elterjedő vérmező közepén egy 8 öl széles út terveztetett, mely a Sz.-János utczai kőhidnál veszi kezdetét. Ez út, azon 10 ölre szélesítendő töltésen túl, mely a márványlépcsőt a Karácsonyi palotával köti össze, 12 öl szélességgel birand és a vérmezőt végig két részre osztja. A vérmező, mint a városban fekvő síkság, idővel igen értékessé válhatik, s annak beépítése togja csak e külvárosnak a városi jelleget kölcsönözni, miért is az, mint katonai gyakorló hely felhagyandó, s helyette a vámon kivül más alkalmas tér lesz kijelölendő.

A főutcza és iskola-utcza 10 ölre kiszélesitendők, a kertészutcza pedig 6 ölre szabályoztatván, 4 lépcsőzetes feljárással látandó el, melyek egyrészt a várral, másrészt a főutczával az összeköttetést fenntartandják.

Az indóházhoz vezető körúton kivül fekvő területnek legfontosabb részét a város, major képezi. — Ebbe torkol a vérmezőről érkező 12 öl széles főút s azt fasorok közt elhagyva, a vámház előtti szabad térbe szakad, hogy egyrészt a városmajor-utcza, másrészt a retek-utcza kifolyásaival találkozzék.

Maga a városmajor czélszerűbb beosztás mellett továbbra is közmulató helynek lesz fenntartandó, mig a vele határos „Ecce homo “-rét házhelyekre volna felosztandó. — E városrészszel határos a Laszlovszky vám melletti temető, mely ha már el nem távolítható', legalább bejárói és a hozzávezető utak terveztettek másként, mert egyrészt a halottaskocsik gyakran alig képesek a meredeken felhaladni s másrészt az itt elhaladó zúgligeti út, mely különösen nyáron igen élénk forgalommal bir, mely még a közúti vaspálya által is fokoztatik, a halottas menetek s az azokat kisérő' kocsik által teljesen elfoglaltatik, s igy a közlekedés igen sokszor megakasztatik.

E)

A Víziváros.

E városrésznek, mely egyrészt a dunafolyam és várhegy, másrészt Tabán- és országút között terül el, legfontosabb pontjai és vonalaiban, miként ezt múlt évi jelentésünkben előadtuk, már szabályozva lett. Ilyenek : az Elypse és környékének rendezése, az alagút előtti tér szabályozása, az Albrecht-út kiszélesítése és a bécsi kapuig folytatása, az Illona-út rendezése, a dunapart és főutcza szabályozása, és a bombatér rendezése. — Mind e szabályozási műveletek, melyek a városi hatósággal egyetértőleg lettek megállapítva, az általános beosztási tervezetbe csak átvétettek.

A Víziváros zömét képező iskola-, Donát-, 3 szerecsen-, bécsi kapu-, bástya-, ötpacsirta-, 3 kapás-, fazekas-, medve-, gyorskocsi-, kácsa-, János-, kórház-, horvát- és futó-utczák főirányzatukban továbbra is megmaradnak, s csak azok szabályosabb alakzata lett megállapítva, mely az egyes építkezések alkalmával lesz végrehajtandó.