Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentése 1873 (Budapest, 1874)

V. Budapest középitési rendszabályai

26 fel az akkoron még dísztelen főváros az 1838-iki árvíz romboló hatalma által. Az egész sorokban leomlott házak újjáépítése alkalmával hivatott életbe dicső emlékű Jozsef- nádor által, a szépészeti bizottság, melynek vázlatos szabályozási művelete, képezte azután csaknem 3 évtizeden keresztül, időnként a viszonyokhoz képest javítva és bő­vítve, azon keretet, melyen belül a főváros fejlődött. Újabb, nagyszerűbb, magasabb szempontokból kiinduló, az egész főváros határát átölelő, általános szabályozás és beosztás csak az 1870. X. t. ez. alapján, csak e fővárosi közmunkák tanácsa kezdeményezése és a testvér fővárosi hatóságok lelkes, felvilágo­sodott közreműködése mellett jött létre. E szabályozást ennélfogva biztosítani, annak következményeit beilleszteni s annak kivitelét czélszerü intézkedések által lehetővé tenni kellett. A második szempont az egészségügyi volt. — Fájdalmasan tudjuk és érezzük, és a statistikai adatok kétséget nem engedő bizonyosságra emelik, hogy Budapest az európai fővárosok között a legegészségtelenebb és hogy a halálozási arány feltűnően kedvezőtlen. Tudjuk ugyan, hogy e szomoritó állapotot részben oly körülmények idézik elő, melyek megváltoztatása nem áll hatalmunk körében; de vannak olyanok is, összefüg­gőig az administratió minden ágaival, melyek megváltoztása vagy legalább javítása nagy részben tőlünk függ. — S midőn mi az administratió egyik ágával, az építkezés ügyével tüzetesen foglalkozánk, kötelességünknek tartottuk a középitési szabályzatba felvenni azon intézkedéseket, melyek által e szomorú egészségi viszonyokat, legalább az építkezések után származható káros befolyások megszüntetése mellett, javít­hatni véltük. Ily újabb és főbb intézkedések szabályozási szempontból voltak : a) az egész főváros területének felosztása építési övezetekre; b) az egyes utak és utczák szélességének megállapítása a szegélyező házak magassági arányában ; c) a város főközlekedési ereinek számára megállapított kövezési rendszer; és d) uj városrészek alakítása esetében, úgy a forgalom és közlekedés biztosítá­sára, valamint az egészségi szempontból oly fontos szabad világosság és légáramlat előidézésére eléggé tág utak és terekhez szükségelt területek átengedésének módozatai. Ily újabb és főbb intézkedések egészségi szempontból voltak : a) Az újonnan épült házak kiszáradása, miért is a felépített ház, csak] 8 heti idő köz után vétethetik bevakoltatás alá. b) Az újonnan épült házak lakhatásának elhalasztása, miért is a teljes elkészü­léstől számítva a ház még legalább egy hónapon által üresen tartandó. c) A pinczelakások beszüntetése és a már fennállók lakhatásának szigorúbb feltételekhez kötése. d) A csatornák építésének rendszeresítése, az alak meghatározása. e) A főváros egész területének felosztása, a gyárak elhelyezésére vonat­kozólag.

Next

/
Oldalképek
Tartalom