Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentése 1873 (Budapest, 1874)
I. Budapest általános szabályozásának és beosztásának tervezete
9 lása a 2 szív utczánál két lejtövei történik s így az innen jövő forgalom a hajtsál' utat egészen mellözencli, a cliszkerteknek ez irányban! átnyitása is szükségtelenné vált. Ezek nyomán a diszkertek mint a városligeti üdülési területnek kiegészítő részei ezután is fenntartatnak és a befásifási terület keretébe vonattak. 5. A városi hatósággal egyetértőieg elhatároztatott továbbá, bogy a Statió-utcza belső része az eddigi 11 ölnyí szélességben továbbra is fenntartassék; a Flóra-gyár előtt tervezett 8 öl szélességű utcza, miután az semmi akadályokba nem ütközik, a szabályozási tervbe felvétessék; a Margitszigeti hid előtti térről, a lóversenytér irányában rézsut nyittatni szándékolt főút elejtessék; a Józsefvárosi Óriás, Gólya és Horgony ut- czák csekélyebb módosításokkal jelen állapotukban meghagyassanak; s végre, bogy a külsőbb területen tervezett némely utak iránya és szélessége az időközben változott viszonyokhoz képest módosittassék. Ezen pótló határozatok által a főváros pesti részére készített általános szabályozási és beosztási tervezet véglegesen megállapittatott s igy a fővárosi közmunkák tanácsa hivatásának egy nagy fontosságú íeladatát, a városi hatóság szives közreműködése mellett, daczára a fennforgóit számos akadályoknak és nehézségeknek, aránylag rövid idő alatt befejezte. E szabályozás és beosztás bosszú időre, talán évszázadokra állapítja meg a keretet, melyhez a főváros fejlődése simuland s bizton hisszük, hogy e mü e fejlődést nem csak nem korlátolandja, hanem inkább elő fogja mozdítani, mert megállapodásainknál figyelemmel voltunk ugyan, a népesség szaporodására, az ipar és kereskedés fejlődésére, a közlekedés és forgalom fokozott igényeire; de másrészt figyelemmel voltunk arra is, hogy a már tömören beépített város eddigi, természetszerű fejlődés utján nyert jellegétől meg ne fosztassék. E szabályozások, uj utcza nyitások, telek felosztások és általában minden, a város fokozott emelkedése folytán naponta előforduló változtatások gyakorlati eszközlésére okvetlenül szükségesnek mutatkozott, hogy az egyes vonalok nagyobb 1"=10'* és 1"=20° mértékű térképekbe oly pontossággaliktattassanak be,,mely egyrészt az ily századokra szolló mü fontosságának, másrészt a telkeknek, egye& időközökben ugyan megakaszthatott, de mégis folyton növekedő értékének megfelelje». — E pontosság elérésére minden egyes tervezett utczasoroknak, annyival tüzetesebben és biztosabban kell megbatároztatnia, mert a gyakorlati kitűzés nem egyszerre és egy időben történhetik a jövőre megállapított szabályozási művelet egész kiterjedésében, hanem a viszonyokhoz képest, a határ külömböző részeiben az egészből kiszakított egyes telek tömböknek a helyszínén leendő önálló kitűzése is naponként előfordulhat, s mégis e részlet kitűzésének, az egész határ felosztási tervezetével tökéletesen össze kell vágnia. A szabályozási vonaloknak a térképeken leendő ezen kitüntetésére, valamint a hely színén leendő kitűzésére a legtökéletesebb és legbiztosabb mód abban áll, hogy minden szabályozási vonalnak absolut geographiai fekvése a földszinén, trigonometriai számítások alapján határoztassék meg, vagyis, hogy az összes a szabályozás által váz- latilag megállapított uj utczanégyszögök sarokpontjainak fekvése oly módon fixiroztassék, hogy az egész határnak bármely uj utcza négyszöge, az egész testből kiszakítva 2
