Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1870, 1871, 1872
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentései 1870. és 1871. évi működéséről - I. Budapest átalános szabályozásának és beosztásának tervezete
4 e nélkül is eszközölhető volt, figyelmét első sorban azon kellékekre irányozá, melyek nélkül a szabályozási terv egyátalán el nem készülhet. Ily nélkülözhetlen szükséglet volt Buda városának és határának térképe, melylyel a városi hatóság nem rendelkezett, — Szerződés köttetett ennélfogva Varásdy Lipót városi főmérnökkel, ki e térképet aránylag igen rövid idő, 4—5 hónap alatt s arányban a kitűnő, közelismerést aratott munkával, csekély i 5oo frtnyi jutalomdijért elkészítette. Ugyanezen idő alatt a tanács műszaki osztálya által megfeszített szorgalommal előállittattak Budapest városok és határaik i"=:4oo0 mértékbeni átnézeti térképei, — Budapest átnézeti térképei iy/=2oo° mértékben, — ugyanily térképek, melyben a városok tulajdona, valamint a középületek külön színek által kitüntetvék — és a két város külön-külön térképei, melyekben a közmunkák tanácsa által elvileg megállapitott s foganatba veendő szabályozások külön színekben lettek kitüntetve. Ezen előmunkálatok befejezésével 1871. márczius havában látta magát a fővárosi közmunkák tanácsa azon helyzetben, hogy Budapest átalános beosztási és szabályozási tervére a pályázatot kihirdethesse. A pályázat kihirdetésével közzététetett az erre vonatkozó részletes programm is, mely az iránytadó átalános elvek előrebocsájtása után felsorolja azon feladatokat, melyek megoldása a pályázóktól váratik, p. o: a) főforgalmi vonalok tervezése és a már meglevőknek, tekintettel az ipar és kereskedés igényeire, czélszerű és könnyű kapcsolatba hozatala; b) terek kijelölése; c) Budapest környezete és előrelátható kiterjedése; é) az egyes utak és utczák fekrajzi szabályozása és irányolása; f) nyilvános épületek elhelyezése, ilyenek: országház, miniszteri épületek, törvénykezési paloták, laktanyák, opera-s egyéb szinházak, tudományos czélű épületek, például: gymnáziumok, reáltanodák, műegyetem, csillagásztorony, központi orvosi és természettani épületek, könyvtárak stb., iparmuzeum, zenede, városházak, lovarkör, árvaház, lövelde, vásárcsarnokok stb. g) csatornázás; h) vizvezetés; 1) világítás; k) befásitás és parkírozás. A pályázat határideje 1871. november i-re határoztatott és 3 pályadij lett kitűzve. — Az első dij 20,000, a második 10,000, a harmadik 5ooo frankból aranyban állott. A programm és pályázati hirdetmény közzétélele folytán hetvenegyen kérték maguknak a terveket és segédeszközöket kiadatni, ezek sorából azonban 1871. november í-ig 10 pályamű érkezett be, a következő jeligék alatt: Haszon, Metropolis, Hon javára, Veritas, Ich dien, Budapest, Cordi Hungáriáé, Éljen a közönséges haladás, Hazádnak rendületlenül légy hive, és egy rózsa 5 méh által környezve. A beérkezett tervek 1871. november 12-től 26-ig a magyar akadémia palotájában a képző-művészeti társulat helyiségében közszemlére kitétettek s a programm- szerüleg megalakult jury bírálati működését november 29-én megkezdette. E jury tagjai voltak: a kormány részéről: gróf Szápáry Gyula, Steindl Imre, Reitter Ferencz; a közmunkatanács részéről: gróf Szápáry Géza, báró Podmaniczky Frigyes, Hofhauser Lajos; Pest városa részéről: Széher Mihály; Buda városa részéről: Házmán Ferencz; az ipar és kereskedelmi testület részéről: Eichleiter Antal; a magyar mérnök-egylet részéről: Hyeronimy Károly; a magyar orvosegylet részéről: Dr. Marku-
