Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1870, 1871, 1872

A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentései 1870. és 1871. évi működéséről

2

E hivatás abban áll, hogy az ország fővárosa — Budapest — mely folyton szaporodó népességnek örvend, mely az ipar és kereskedelem terén naponként uj vívmányokat mutat fel és az egész nemzet értelmi és szellemi életének már is középpontja, valóban nagy várossá fejlődhessék, oly várossá, melyben a kézmíves, iparos és kereskedő épugy, mint a föur és tőkepénzes, amaz a biztosított munka és kereset, emez a nyújtandó fény és külcsín folytán, letelepedni ingert érezzenek, — oly várossá, mely a 15 millió lakossal biró magyar állam tekintélyéhez és befolyásához méltó helyet foglaljon el a müveit nyugat fővárosai sorában.

Egy ily értelemben vett nagy fővárosnak külkellékei:

a) Kedvező közegészségi viszonyok s ezekkel kapcsolatban helyes csatornázási rendszer, tisztántartás, terek és széles utczák, hogy lehetőleg minden lakás világossággal és levegővel bírjon.

b) Kényelmes és biztos közlekedés s evvel kapcsolatban helyes és biztos köve- zési rendszer, utak és utczák jó karban tartása.

c) Czélszerii beosztás, hogy a külön foglalkozásúak egymást ne zavarják, hogy a kereskedés egyes főtelepei, rakpart, vámház, vasúti indóházak egymással biztos közlekedést nyerjenek s hogy az egyes várostömbök fejlődése irányt nyerjen, mely elejéi vegye ép úgy a túlsürü tömörülésnek, mint a városi jelleggel meg nem férő szórványosságnak.

d) Díszes középületek elhelyezése, hogy azok egyrészt az illető társadalmi körök és osztályok által, melyeknek leginkább szolgálni rendelvék, legkönnyebben elérethessenek s másrészt a város külalakjának szépségét hatványozzák.

e) Mulatóhelyek előállítása, nyári idényre szabad, tág, befásitott területek a test és lélek üdülésére, téli idényre színházak, concert-termek stb. a nemesebb élvezetek eszközlésére.

Ezen az eredményben és kivitelben egyaránt összeforrt s egymástól csak nagy vonásokban elkülöníthető kellékek Budapesten vagy egyátalán nem, vagy csak hiányosan vannak meg s csak folytonosan combinált munkásság utján lesznek előállíthatok.

Ha elegendő pénzerővel rendelkeznénk is — mindezek egyszerre, rögtönzött keresztülvitelére hiányoznék a szellemi és anyagi nyers erő, hiányoznak az előfeltételek.

És mégis meg vagyunk győződve, hogy a működésnek minden irányban, minden téren egyszerre kellett és kell megindíttatnia, mert különben hiányoznék az öszhangzás.

Szem előtt kellett tehát tartanunk egyfelől az egész fővárost teljes összességében és a nagy egésznek érdekeit és igényeit, de nem volt szabad elhanyagolnunk másfelől a magánérdeket, az egyes építkezési kérdéseket sem. — Össze kellett egyeztetni a két szempontot, nehogy egyrészt a közérdek és közczélok elérésében egyes kérdések helytelen elintézése által gát emeltessék s másrészt, hogy a közczél túlbuzgó felkarolása folytán az egyesek jogos érdeke el ne merüljön.

Ily elvekből kiindulva, a fővárosi közmunkák tanácsa működésének és tevékenységének természetszerűleg számos nagyfontosságú kérdésre kellett kiterjednie, az egyes ügyekhez képest külön-külön irányokra kellett oszolnia, mely működés lehetőleg részletes képét van szerencsénk e rövid jelentés szűk keretében tiszteletteljesen előterjeszteni.