Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1870, 1871, 1872

A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1872. évi működéséről - II. A sugárút

IO oly kedvező sikert mutattak, hogy már az évvégéig 107 egyezség jött létre s igy a fővárosi közmunkák tanácsa azon reménynek engedhette át magát, hogy 1872. végéig már az összes ingatlanságok birtokában lesznek, még 1871-ben a sugárút tényleges kiépítésének módjáról kezdett gondoskodni­Ennélfogva egyrészt a műszaki osztály előterjesztései alapján ki lettek jelölve a területek, melyeken az építkezések, ha lehetséges még 1872-ben, mindenesetre azonban 1873-ban megindíttassanak és e czélra az egyes háztömbökre nézve Ybl Miklós és Linczbauer István építészek által egyenes fölhívás folytán, valamint a magyar mérnök­egylet szives ajánlkozása alapján, annak fiatalabb tagjai által, úgymint Walser Frigyes, Petsch Ede, Ney Béla, Freund Vilmos, Bretska Adolf, Luksche-Eábry Béla, Punczmann Gyula, Lechner és Punczmann, Ray Rezső, Baumgarten Antal és Sauerwein Frigyes urak által már részletes építési tervek is kidolgoztattak; — megjegyzendő, hogy az utóbbiak által beterjesztett tervek közül, Luksche-Fábry Béla, Ney Béla és Ray Rezső munkálatai nyertek jutalmazást. Másrészt a közmunkák tanácsának volt alelnöke Tisza Lajos ur több oly pénz­intézetekkel és épitö-társaságokkal is érintkezésbe lépett, melyektől működési körüknél és pénzbeli erejüknél fogva egyátalában fel volt tételezhető, hogy ily nagyszerű vállalat kivitelére hajlandósággal és kellő képességgel is birnak. Egyebek mellőzésével ilyenek voltak: a Bécsben székelő „allgemeine oester- reichische Baugesellschaft“, a „Wiener Baugesellschaft“ és az Erlanger bankház, egyetemben a franco-magyar bank és a még csak alakulandó magyar általános muni- cipalis hitelintézettel. Úgy a most nevezetteknek, valamint később gróf Szápáry Géza alelnök által több másoknak is, kik jelentkeztek, a sugárút kiépítésére vonatkozó adatok ki lettek szol­gáltatva. — Hónapok folytak le azonban s mindazok közül, kik az adatokat tanulmá­nyozás végett átvették, csak az Erlanger bankház egyetemben a franco-magyar bank­kal, nyújtott be egy határozottan formulázott ajánlatot, mely azonban bizományi alapra lévén fektetve s igy a vállalkozóknak biztos nyereségét helyezvén kilátásba, ellenben a kivitel egész terhét és felelősséget a közmunkák tanácsára ruházván, —az elnökség által tárgyalás alá sem vétethetett. Ismét elmúlt néhány hónap, az adatok újabb jelentkezőknek is kiadattak, de ismét eredménytelenül, mert határozott ajánlat nem tétetett. — Végre 1872. évi január első napjaiban az Erlanger bankház egyetemben a franco-magyar bankkal és a megala­kítandó általános magy. municipalis hitelintézet alapítóival magánúton egy pontozatot nyújtottak át az elnökségnek, mely a következő 7 pontot tartalmazá: a) Vállalkozók megveszik a sugárút Valamennyi kisajátított és kisajátítandó telkeit, melyek jövőben is háztelkeknek felhasználtathatnak, azon az áron a mint azokat a köz­munkák tanácsa kisajátította. b) Vállalkozók kötelezik magukat a sugárútat 5 év alatt, a mellékutczákat pedig 10 év alatt kiépíteni. c) Azon telkek és házak kisajátítási költségei,, melyek jövőben utat, teret vagy utczát képeznek, felerészben vállalkozók, felerészben a fővárosi pénzalap által viselendök.

Next

/
Oldalképek
Tartalom