Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1870, 1871, 1872

A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentései 1870. és 1871. évi működéséről - VIII. Megállapított szabályozások

a fővárosi közmunkák tanácsa figyelmét a város leglakottabb részében fekvő szabályos alakú két térre, az Erzsébet és József terekre irányozá és ezek díszítése s illetőleg szabályozására nézve terveket is készíttetett, melyek a városi közönség tetszésével is találkoztak.

E tervek szerint, e két, egymástól alakban és nagyságban különböző térnek belső berendezése különbözőleg volna eszközlendö s igy a két tér kellemes és meglepő változatosságot nyújtana.

A nagy terjedelmű Erzsébettér, melynek nyugati oldalán kioszk volna emelendő, nagyobb parkcsoportozatokat és sétahelyeket nyerne s csak közepén volna virágokkal ékesített pázsitterület fentartandó, hogy eként a kilátás a két sas és miatyánk utczák felé mindkét oldalról szabadon tartathassák.

A sokkal kisebb Józseftér azonban, melynek középpontját József nádor emlékszobra képezi, inkább a franczia, egészen határozott irányú divat szerint volna rendezendő, például a párisi „Passy“-tér mintája szerint. E terv szerint az egész tér, kivéve az utakat, pázsittal volna ellátandó, melyen jobbra és balra a szobortól 12—12 fa volna szabályos rendben elhelyezendő. — Az út szélein néhány láb magasságú növényzet fogná a belső keretet képezni.

Mindkét tér emelt járdával és a városi hatóság által beterjesztett csinos vasrácsozattal volna bekeritendő, mely a nagyobb Erzsébettérnél gránitalapzaton nyugodnék, ellenben a kisebb József-téren már a rácsozat könnyebbszerüségénél fogva ily alapzat elmaradna.

A járdák külső részein lesznek elhelyezendök a vasrácsozatai öszhangzásban állandó lámpaoszlopok.

b) A városi hatóság által a vigarda régi épülete lebontatván, a régi színháztér szabályozásának kérdése is felmerült. Több terv készíttetett, melyek előnyei és hátrányai lelett élénk levelezés folyt a városi hatóság és e közmunkák tanácsa között, s miután közös megállapodás létre nem jött, magának az egész térnek miként leendő rendezése, az áta- lános szabályozási és beosztási terv készüléséig elhalasztatott. A régi színház területének azonban azonnal kellett szabályoztatnia, mert Pest város hatósága azt mihamarább ismét felépíteni szándékozott. E szabályozás pedig igen könnyű volt, mert mind a városi hatóság, mind e közmunkatanács, támogatva a hangosan nyilatkozó közvélemény által, a térnek, miként az előbb létezett, isméti beépítését egyaránt lehetetlenek ismerték lel, minek az volt természetes következménye, hogy az újonnan emelendő épület homlokzati vonala a Dorottya-utcza vonalának folytatását képezze.

c) Úgy Pest hatósága, mint e fővárosi közmunkák tanácsa egyaránt érezték az úgynevezett alsó dunasor, azaz a Stein-féle háztól a Hcinrich-féle házig elterjedő duna- part szabályozásának és díszítésének szükségét, mert egyaránt meg vannak győződve, hogy ez uj, izlésteljes és szép házsor a hatalmas folyó pártján elterülve, kilátással az élénk hajóforgalomra, a szembes^Budára és a távolban kéklö hegyekre, nemcsak Pest városának egyik legszebb, legkiválóbb része, hanem bármely európai városnak díszére válnék. E meggyőződést legnagyobb mértékben osztja a nagy közönség is, mely már a házak építésének idejében is, most pedig fokozott mértékben látogatja e partot, s azt kedvencz sétahelyként használja.