Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1870, 1871, 1872
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentései 1870. és 1871. évi működéséről - IV. A külső nagy körút
J7 1- ször. Ismerve az állam pénzügyi viszonyait, de különösen az 1870. X. t. ez. alapján felvett kölcsön állapotát, feltételeznie sem volt szabad, hogy a törvényhozás ezen 20 öl széles és 2378 öl hosszú óriási út rögtöni létesítésére újabban i5 —16 millió forintot szavazzon meg, s igy nem rendelkezhetett az ily kivitelre szükséges pénz- erőkkel ; de 2- szor. Ha ez anyagi erővel birt volna is, még sem láthatá czélszerünek e kiviteli módozatot, mert két ily roppant vállalatnak, mint a sugárút és a körút egyszerre való foganatba vétele esetében egyik a másiknak ártott volna, mindenesetre pedig kizárólag e két vonalon teljesen absorbeálta volna Budapest egész építkezési tőkéjét, pénzerejét és építési hajlamát, mi a városnak kívánatos természetszerű s mert átalános, egyedül áldásos fejlődését nem csak gátolta, de egyenesen megakasztotta volna. Más kiviteli módról kelle tehát a közmunkák tanácsának gondoskodnia s ez két főelvben öszpontosult. — Egy részt szüksége volt, hogy a terület, mely a körút vonalához igényeltetik, minden további építkezéstől menten tartassák, azaz, a körútnak annak idejébeni kinyitása ne lehetetlenittessék, vagy legalább szerfelett meg ne drágit- tassék. ■— Másrészt szükséges volt a körút mentében fekvő telkek tulajdonosainak ingert nyújtani, mely őket az épitésre bírja, hogy igy a körút, ha nem is tömegesen és egyszerre, de legalább idővel biztosan és mégis lehető gyorsan beépíttessék. Az első czél elérésére, hogy t. i. az útterület biztosittassék, mindenesetre pénzre volt szüksége, de csak kisebb mértékben, mert ez csak oly telkek megvételére leendett fordítandó, melyeken egyébként építeni egyátalán nem lehetett. A másik czélt, t. i. a körút oldalainak beépítésére szükséges ingert, a többi európai fővárosok példájára, az adómentességben vélte feltalálhatni, mert a tapasztalás tanúsítja, hogy ez varázsvesszőnek bizonyult, melynek érintésére puszta vidéken, rövid idő alatt egész uj városrészek keletkeztek. Mindkettőnek eléréséhez azonban a törvényhozás gyámolitására és támogatására volt szüksége. Ennélfogva a fentebb előadott indokok alapján felterjesztés intéztetett a kormányhoz és annak útján a törvényhozáshoz, melyben a körút szükségessége igazoltatván, kéretett, miszerint annak létesítésére: a) a nélkülözhetlenül szükségelt összegeket megszavazni és b) az adómentességet kimondani méltóztassék. A törvényhozáshoz intézett kettős kérelmét azon tántorithatlan meggyőződésére alapitá a fővárosi közmunkák tanácsa, hogy minden állam, de különösen a magyar állam, miként ezt az 1870. X. t. ez. meghozatala fényesen igazolja, egyik kiváló czél- jának ismeri, hogy fővárosa, mely az egész országot, szemben a külfölddel képviseli, kereskedelmi, forgalmi, közegészségi és szépészeti szempontokból fejlesztessék és annak haladása és felvirágzása lehetőleg elömozdittassék. Különösen az adómentességet illetőleg kiemelé, hogy ez nem positiv áldozat az államkincstár részéről, hanem inkább csak ideiglenes lemondás oly reménybeli adótárgyak jövedelmeiről, melyek legnagyobb részben épen ezen kedvezmény következtében állanak elő. De nem kizárólag az állam segélyét vélte a fővárosi közmunkák tanácsa igénybe veendőnek a kitűzött czél elérésére, hanem azon nézetből indulván ki, hogy annak 2
