Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1870, 1871, 1872
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentései 1870. és 1871. évi működéséről - III. A belső körút
I 4 A belső körút. Az 1870. X. t. ez. 3. §. d) pontjának értelmében az ugyanazon törvényezikk alapján felvett kölcsönből fedezendök a fővárosban, az ipar és kereskedés központján, az áruforgalom könnyítése s a már is gyakori közlekedési zavarok elhárítása végett, de közegészségi tekintetből is kellő szélességű közlekedési fővonaloknak — mintegy államvonaloknak a községi utak nagy hálózatában — nyitásának költségei és ezeknek tervezésére és kivitelére ugyanazon törvény 10. §. szerint a fővárosi közmunkák tanácsa állíttatott fel. E hivatásának megfelelöleg — s eltekintve az ugyanezen természetű, már fen- nebb érintett fősugárúttól — a közmunkák tanácsának oly fővonalokról is kelle gondoskodni, melyek a népességben naponként szaporodó, az ipar- és kereskedésben naponként emelkedő főváros egyes részeit egymással s az ipar és kereskedési telepeket és városnegyedeket, a forgalom és közlekedés eszközeivel biztos és kényelmes kapcsolatba és összeköttetésbe hozzák. E czélok elérésére terveztettek és ki lesznek viendők a körutak, és pedig a külső vagy nagy körút, melyről később külön említés fog tétetni és a belső körűt. E belső körűt vonta magára a közmunkák tanácsa figyelmét első sorban, mert itt maga a fővonal készen találtatott s a meglevő alap megtartásával csak azon javítások lesznek eszközlendök, melyek a forgalom könnyítésére és a szépségi igények kielégítésére szükségesek. A belső körűt az államvaspályaudvar déli sarkán veszi kezdetét. — Innen a váczi- űt mentében a Deák Ferencz-teret jobb oldalán hagyva, gyenge kanyarulattal az országidba olvad s a dohány-utezai s kerepesi üti torkolatok s a nemzeti muzeum előtt elhaladva, a Szénatéren átvonul és a Mészáros-utcza hosszában az uj vámház mellett az áld un ár a nyílik. ( Az űt átlagos szélessége 18 öl, melynek előállítása végett a Kerepesi úttól a Stáczió-utczáig terjedő rész kiszélesítendő. — Nevezetesen beljebb lesz állítandó a muzeum-kert rácsozata, valamint a Kerepesi űt és báró Sándor-utcza közötti házak; ugy- szinte egészen uj szabályozást nyerend a terület, melyen ma a „két pisztoly“ czímü épület létezik. — E szabályozások azonban csak az illető házak lerombolása s illetőleg újjáépítése alkalmával fognak eszközöltetni. Vannak ellenben a belső körútnak szélesebb részei is, ilyen például a Deák Ferencz-tértöl a Huszár házig elvonuló útszakasz és a Szénatér. — Ezen szabad terek részint kettős fasorok vagy facsoportok által lesznek kitöltendők, részint pedig vásártereknek, bérkocsi-állóhelyeknek stb. fognak szolgálni. A külföld nagyobb városaiban tett tapasztalások alapján és tekintettel, hogy a belső körút, mint a vaspályához vezető közlekedési ér, az árúforgalomnak és teherkocsiknak legfőbb vonala, s igy e czélra a kocsiútnak minél szélesebbnek kell lennie, a III.
