Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1870, 1871, 1872
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1872. évi működéséről - V. Megállapított egyes szabályozások
?8 egészen uj, e főút kitorkolásával harmóniában álló úthálózat és evvel kapcsolatosan egészen uj berendezés szinte elodázhatlannak mutatkozott. — A közmunkák tanácsa mindkét irányban kezdeményezöleg lépett fel. — A bővítésre ugyanis legalkalmasabbnak látszott a mai városi homokbányák területe, miért is Pest város hatósága felhivatott, miszerint a homokbányák felhagyása mellett e területet a szóban álló czélra fordítsa, mely esetre a közmunkák tanácsa kötelezte magát, hogy a már meglevő és ekként újonnan alakítandó városligetek összeköttetésére szolgáló főutat a fővárosi pénzalap költségén fogja előállítani. -— A már meglevő városligetnek berendezését és az uj úthálózatot illetőleg a közmunkák tanácsa egy tervet dolgoztatott ki, melyben tekintet van véve a sugárútnak kitorkolására és annak jobbra és balra leendő folytatására, továbbá egy az egész ligetet átmetsző nagy fökocsiútra, továbbá 3 nagy útra, melyek az egész ligetet mind nagyobb körökben ölelik át. — Tekintettel volt továbbá a közmunkák tanácsa arra, hogy a főút lehető változatossággal, egyrészt a tó közelében, más ponton sűrűbb erdőn stb. vitessék keresztül s hogy a gyalog sétálók részére is kellő kényelmességéi utak és nyugpontok alkottassanak. A városi hatóság e tervezetet már tárgyalás alá vette s igy a városliget bővítésének és uj berendezésének kérdése a legközelebbi időben fog végleges megoldást nyerni. 2. A Schneider-féle ház kisajátítása. A ferencziek terének, az úri- és kigyó-utezáknak összefolyási pontja, az ott köz- pontosuló nagy közlekedésnél fogva már évek óta egyik legveszélyesebb helyét képezi Pest városának és a közvélemény mind hangosabban követeié ezen veszélyes közlekedési pont bővítését és az akadályok elhárítását. A közmunkák tanácsa ennélfogva elha- tározá, hogy a sarkot képező Schneider-féle ház eltávolíttassék. Minthogy pedig a tulajdonossal megkísértett egyességi eljárás czélhoz nem vezetett, az 1868. LVI. t. ez. értelmében a kisajátítás elrendelése végett Pest város hatóságát kérte fel, egyszersmind kijelentvén, hogy a kisajátítás költségei a fővárosi pénzalap által fognak fedeztetni. Pest város hatósága a kisajátítást el is rendelte s igy a felszólamlási és esküdtszék előtti eljárás a közel jövőben van kilátásban. 3. Leschitz-féle telek kisajátítása. A Pest város területére készített általános szabályozási terv szerint, a Dunától a mai újépületig vezető Attila-utczának hosszabbítása és az ujépületi telkeken, a hold- és vadász-utezákon keresztül a váczi-útig való kivitele határoztatott el. — Miután pedig az oly nagy költségekkel boulevardirozott váczi-út szépészeti érdeke kívánatossá teszi, hogy az arra néző telkek mihamarább beépíttessenek, ez azonban a Leschitz-féle telek birtokba vétele előtt — a szomszédra nézve, ki a fenmaradó telekrészletet is átvenni hajlandó — lehetetlen és miután az egyezkedési kísérletek eredményre nem vezettek, Pest városa e telekre nézve is felkéretett, hogy a kisajátítást, a fővárosi pénzalap költségére szinte mondja ki, mely felhívásnak Pest városa eleget is tett, minélfogva a kisajátítás szinte a legközelebb fog eszközöltetni. 4. A Nákó-háznak országházzá szándékolt átalakítása. — Ez eszme az 1872. év elején pendíttetett meg és a fővárosi közmunkák tanácsa az 1870. X. t. ez. i4. §. a)
