A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
176 KISKUNDOROZSMA. Andre Mózes úri és női cipész m. Brassói út (saját ház). Ürmösön 1898- ban szül., tanonc korában szép munkájáért oklevelet kapott. Dorozsmán 1915- ben szab. fel. Dorozsmán, Mezőtúron, Nagyváradon, Brassóban és Kolozsvárott töltötte segédidejét. 1922-ben önállósította magát. Az orosz fronton harcolt, megsebesült. Neje: Gáspár Rozália. Bakó Albert kép. kőműves m., Árpád u. 10. (saját ház). 1896-ban Dorozsmán született, 1915-ben Szegeden szabadult fel 4 középiskolai osztály elvégzése után. Szeged, Salgótarján és Bpest mestereinél fejlesztette szaktudását. 1926-ban nyert képesítést, még az év folyamán megkezdte önálló működését. Iparán kívül épületanyagkereskedéssel foglalkozik. Az Ipt. elölj, tagja. Résztvett a világháborúban, kit.: 2 kisezüst és bronz vit. é., K. cs.-k. és porosz érdemkereszt. Neje: Sallay Margit. Berkó Sándor úri és női cipész m. Kossuth u. 58. Szül.: 1902-ben Dorozsmán, felszab, 1919-ben Szegeden. Segédi gyakorlatot Szegeden és Budapesten folytatott. 1924 óta űzi önállóan az ipart. Neje: Kormos Mária. Gyuris István úriszabó m. Batthyányi u. (saját ház). Kiskundorozsmán 1881- ben született, Szegeden 1899-ben szabadult fel. Szegeden jeles mestereknél praktizált, majd visszament szülőhelyére, ahol műhelyt nyitott. Az úriközönség részére dolgozik, fővárosi nívójú munkát végez. Egy évtized óta ül az Ipt. elnöki székében. Körültekintő, lelkes és önzetlen munkásságával örökre beírta nevét a Testület történetébe. Közs. képv., törvh. biz. tag, Tkp. felügy. biz. tag és számos kulturális és szociális egyesület vezetőségi tagja. Résztvett a világháborúban. Neje: Veres Mária. Hajnal Rezső' úri és női cipész m. Arany J. u. 22. (saját ház). Szül. 1891- ben Dorozsmán. Szegedre ment az ipart tanulni, ahol 17 éves korában szab. fel. Szegedi, budapesti és miskolci mestereknél volt segéd. 1914-ben hadbavonult, megsebesült, kisezüst vit. é., bronz vit. é. és K. cs.-k. kitüntetései vannak. 1919- ben alapított műhelyében egy segéddel és tanulóval dolgozik. Neje: Márta Ilona. Hegedűs János úri és női cipész m. Petőfi u. Dorozsmán 1895-ben szül., u. ott 1912-ben szab. fel. Szegeden és Budapesten fejlesztette szaktudását. 1916- ban az orosz harctérre került, súlyosan megsebesült, 50 százalékos hadirokkant. 1919-ben nyitott műhelyt. Egy segédje van. Jó munkájával aranyérmet nyert. Neje: Horváth Terézia. Hódy Vince kovács m. Batthyányi u. 32/i (saját ház). 1894-ben szül., 1910- ben szab. fel Dorozsmán. Segédi működést Dorozsmán és Szegeden folytatott. 1914-ben önállósította magát, röviddel utána a háborúba ment, leszerelése után 32/1 (saját ház. 1894-ben szül., 1910- folytatja iparát. Az Ipt. elnöke, a 48-as Kör alelnöke, a tanoncvizsg. biz. tagja. Vezetésre hivatott egyéniség, aki nagy odaadással szolgálja a közügyeket. Neje: Brunner Ilona. Konsánszky István kötélgyártó m. Petőfi u. 20. (saját ház). Szül. 1887-ben, felszab. 1904-ben Dorozsmán. Budapest, Gyula, Tótkomlós és Szabadka műhelyeiben volt segéd. 1914—18-ig a szerb, orosz, olasz és román fronton harcolt. 1918-ban önállósította magát. Neje: Oláh Mária. ifj. Móritz Imre kocsifényező m. Petőfi u. 29. (saját ház). Szegeden 1903- ban szül., 1921-ben Dorozsmán édesapja műhelyében szab. fel. Segéd dorozsmai és budapesti műhelyekben volt. 1924-ben oklevelet nyert, 1929-ben lett mester. Neje: Pesti Mária. Schlésinger József borbély és fodrász m. Széchenyi u. 2. Szül. 1908-ban Nyit- rán. 20 év múlva Szegeden szab. fel. Segéd Dorozsmán volt, ahol 1930-ban fodrásztermet nyitott. Neje: Koczó Erzsébet. ALSÓNÉMEDI. Bálint Béla cipészmester, Templom u. 5. Alsónémedin 1905-ben szül., Lajos- mizsén 1924-ben szab. fel. Öt évi segédi működés után 1929-ben lett önálló. Neje: Gál Ida. ifj. Bennes Károly szíjgyártó és kocsifényező m. (saját ház). Budapesten 1897- ben szül., 1912-ben szab. fel. Segéd Budapesten és Alsónémedin volt, 1921-ben önállósította magát. Az orosz harctéren háromszor megsebesült és fogságba esett. Kis ez., br. v. é. és K. cs.-k.-je van. Dankó Ferenc borbély- és fodrász m. (saját ház). Lajosmizsén 1900-ban szül., 1919-ben szab. fel. Lajosmizsén fejlesztve szaktudását, 1922-ben lett önálló.
