A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
161 Jászapáti ipartestület. 1878-ban néhány lelkes iparos ifjú, névszerint Vágó László, Hubai Kálmán, Berki István, Medveczki Gellért, Gyöngyösi Bálint és Szalkári István vezetése alatt megalapították az iparos ifjak egyesületét. Határtalan lelkesedéssel fogtak az egyesület felvirágoztatásához és 1893-ban megvették a jelenlegi székház helyén levő Dósa György-féle házat, ahol 1894-ben az ifjúsági jelzőt elhagyva, iparos körré alakultak át. Az iparosság áldozatkészsége és kitartása példaadó ipari életet teremtett és ennek köszönhető, hogy az 1910-ben megalakult ipartestület jelentős vagyont átvéve kezdhette meg működését. A kör első elnöke Csintó József szabómester volt, aki példás rendet teremtett, hozzáértő és önzetlen munkájával alapozta meg a mai ipartestületet. Az 1895-ben tartott közgyűlés határozatilag mondotta ki, hogy felépíti az iparosszékházat, amely mai formájában 1929-ben nyert befejezést Csintó István kovácsmester elnöklete alatt. Ügy a kör, mint a testület történetében maradandó nevet szerzett Andrássy János, aki 14 éven keresztül az iparoskörnek, 8 évig a testületnek volt elnöke, majd díszelnöke. A jászapáti iparosok összesége hasznos működéséért 1925-ben arcképét díszközgyűlés keretében a község színe-java jelenlétében leplezte le. Az ünneplő közönség jelenlétében Mihályi Gábor ipt. jegyző a kör és a testület addigi történetét olvasta föl. Az ipartestület első elnöke Andrássy János, jegyzője Szabó Béla volt; 1918 óta az elnöki tisztséget Csintó István kovácsmester tölti be, aki a szokatlanul nehéz és válságos háború utáni időkben szinte példátlan hosszú idő óta megszakítás nélkül, nemcsak az össziparosság, hanem a községnek is osztatlan bizalma alapján önzetlen, puritán jellemével és szakavatottságával végzi tisztségét. A székház fölépítése, dalárda megalakítása, 700 kötetből álló értékes könyvtára, zenekara, műkedvelő gárdája spontán kifejezői egy egészséges, jól megalapozott testületi életnek. A székház szép tiszta és nagy helyisége, színpada élénken látogatott a társadalom minden rétege által. Az önhibáján kívül megrokkant, munka- képtelen iparosok részére az össziparosság áldozatkészsége folytán segélyegyesület működik. A jelenlegi vezetőség: Csintó István elnök, Vincze József alelnök, Mihályi Gábor jegyző, Nagy Lukács pénztámok, Lédeczy Béla József könyvtárnok, Nagy Menyhért, Varga András, Ambruzs Miklós számvizsgálók, Szelényi János gazda. Előljárósági tagok: Balogh János, Bárdos Balázs, Béres D. István, Dósa Péter, Lédeczy Béla József, Majzik Zsigmond, Nagy Gy. István, Muzamel Lajos, Nagy Lukács, Serfőző Lajos, Szelényi János, Vincze József. Irta: Mihályi Gábor. JÁSZAPÁTI. Ambrus Miklós szűcs m., Berente Miklós u. (saját ház). 1878-ban Jászapátin szül., 1895-ben édesatyjánál szab. föl. A család már a második évszázada, hogy a mesterséget űzi, apáról fiúra szállt a mesterség iránti szeretet. Cegléden, Kecskeméten, Szolnokon és Budapesten volt segéd és 1904 óta önálló. Az üzemben kizárólag családtagok dolgoznak. ízléses, szép munkájáért 1928-ban Szolnokon ez. érem és oklevéllel lett kitüntetve. Az int. egyik megalapítója, számvizsgáló, ta' one vizsg. biz. tag, a Hangya szöv. ig. L .Ja, alelnöke, a rokkant és nyugdíj egylet helyi csoportjának alapító és vezetőségi tagja stb. Neje: Tóth Rozália. ifj. Bagi Lajos épület- és bútorasztalos m., Pélyi út. 1895-ben Jászapátin szül., 1912-ben Újpesten Kun Istvánnál szab. fel és 1925-ben lett önálló. Megbízható, jó munkája révén ismert nevet biztosított magának. Idejét kizárólag ipara fejlesztésére fordítja. A 29. gy. ezr.-ben az orosz és olasz fronton harcolt. Kit.: br. v. é. és K. cs.-k. id. Bagi Lajos épület- és bútorasztalos m., Jászkiséri út. Saját ház. 1884-ben Jászapátin szül., 1901-ben Újpesten szab. föl. 1913-ban lett önálló. Épület- és bútormunkák készítését vállalja, a szakma egyik kiváló reprezentánsa, számos épület- és közmunka fűződik nevéhez. Részt- vett a háborúban, háromszor sebesült, 50%-os rokkant. Neje: Gressai Rozália. Balogh János kerékgyártó m., Gál u. (saját ház). 1870-ben Jászapátin szül., 1887-ben Tápiószelén szab. föl. Budapest, Arad, Bécs, Pozsony, Szeged, Nagykőrös, Kecskemét stb. jobb üzemeiben fejlesztve tudását, 1899-ben lett önálló. Tagja az ipt. elöljáróságának, tanonevizsg. biz. tag stb. Azelőtt több alkalmazottal dolgozott. A háborúban 39 hónapig vett részt, mint főtűzér szerelt le. Bárdos Balázs úri szabó m., Szentgyör- gyi u. 1884-ben Jászapátin szül., 1901-ben 11
