A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
265 badított fel. Az Ipt. egyik megalapítója és a megalakulástól elölj, tagja. 4 évig pénztárosa volt. A Lyra dalkör megalapítója és pártoló tagja. A háborúban a szerb, orosz, román és olasz frontokon volt s 1918-ban mint főtűzér szerelt le. Neje: Práth Mária. Szautner György pék m., Vencel u. 3. Szül. Budakeszin 1877-ben, a fővárosban 1893-ban szab. fel. Mint segéd Budapest jobb mestereinél fejlesztette szaktudását. 1903-ban önállósította magát. Az Ipt. alapító és elölj, tagja. 1914-ben az 1. népfölkelő ezredbe vonult be és a szerb és olasz frontokon harcolt, egyszer megsebesült. György fia Bpesten péksegéd, János pedig fémnyomó. Schuszter János cipész m. Budakeszin 1877-ben szül., Budapesten 1889-ben szab. fel. Mai műhelyét 1907-ben alapította. Az ipt. alelnöki tisztségét töltötte be, a tanoncvizsg. biz. v. tagja. Résztvett a világháborúban. Neje: Gruber Mária. Theisz János úri- és női fodrász m., Erkel u. 1. 1892-ben szül. Budakeszin, 18 éves korában szab. fel. Üzletét 1919-ben nyitotta meg. 3 asztallal, modernül, a hygiena követelményeinek megfelelően van berendezve. Az úri közönség szívesen látogatja. 2 tanoncot szabadított fel. Az Ipt. egyik alapítója és számvizsg. póttag. Lyra Dalkör tagja. A háborúban a 38. gy. ezr.-ben az olasz, orosz és szerb frontokon teljesített szolgálatot. Neje: Te- belle Zsuzsánna. Trenki János sütő m., Külső sor 7. 1876-ban szül. Budakeszin, u. ott szab. fel 20 éves korában. Segédéveit szülőhelyén és környékén töltötte le. Saját erejéből önállósította magát 1904-ben. Mint szakképzett iparos becsületes munkájával igen jó nevet vívott ki magának. GYÖRKÖNY. Binder FUlöp épület- és bútorasztalos m., Györkönyön 1906-ban szül., Pakson 1925-ben szab. fel. Nagydorogon és Györkönyön dolgozott 3 évig mint segéd. 1928ban alapította műhelyét. A Györköny- Hencsepusztai el. iskolaépület és berendezési munkái az ő szaktudását dicsérik. Neje: Plezer Erzsébet. RÁKOSKERESZTÚR. Dakó Árpád fodrász m., Vasút u. 3. Kézdivásárhelyen 1899-ben szül., Kovász- nán 1915-ben szab. fel. Segéd Brassóban, Szabadkán, Budapesten és Bukarestben volt. 1927-ben alapította fodrásztermét. Férfi- és női fodrászatot folytat. 1—2 segédet tart. Az olasz és a román fronton harcolt, hadifogságban volt. Neje: Richter Anna. Gácsi János ács m. 1883-ban szül., 1904- ben szab. fel Rkeresztúron. Fővárosi, rkereszturi, korompai, újpesti és szolnoki mestereknél praktizált. 1910 óta folytatja önállóan az ipart. A rákosligeti r. kath. templom és számos családiház szakmába vágó munkája dicséri szaktudását. Volt ipt. szakbiztos. 1915-től az orosz, román és olasz frontokon harcolt, br. v. é. és K. cs.-k. kitüntetése van. Neje: Oszlay Zsuzsánna. Grich Ferenc kép. ács m., Hajnal u. 2. Szül. 1881-ben Budapesten, felszab. 1902- ben Maglódon. Segédi gyakorlatot Rákoskeresztúr és Budapest jobb cégeinél folytatott. 1906-ban önállósította magát, mestervizsgát 1911-ben tett. Templomok, állami-, városi- és magánépületek szak- mábavágó munkáit végezte. Az Ipt. fel- ügy. biz. tagja, volt elnöke és pénztárosa, közs. képv. test. tag, stb. Az olasz és az orosz fronton harcolt, kétszer sebesült meg, 56 hónapig hadifogságban volt. Neje: Tihi Julianna. Kapiás Pál kovács m., Pesti u. 153. 1876-ban szül., Besztercebányán 1894-ben szab. fel. A Felvidék nagyobb városaiban és a fővárosban folytatott segédi gyakorlatot. 1901-ben alapította műhelyét, ahol egy segéddel dolgozik. Az Ipt. elölj, tagja, volt közs. képv. test. tag, az OKH helyi csop. ig. tagja, volt közs. képv. test. tag. Résztvett a világháborúban. Neje: Alczibler Zsuzsánna. Kormos Ferenc épület- és bútorasztalos m. Makiáron 1909-ben szül., 20 év múlva u. ott szab. fel. Makiár, Füzesabony és Rkeresztur voltak segédéveinek állomáshelyei. 1931-ben alapította műhelyét, vevőköre a helybeliekből és a környékbeliekből áll. Kotász Testvérek (Ferenc és Sándor) műszerészek, Hajnal u. 6. Mindketten Rkeresztúron tanulták az ipart, a fővárosban gyarapították szaktudásukat. Közös erővel 1923-ban nyitották műhelyüket, ahol norinbergi díszműárukat készítenek. 1926-ban kiállítási aranyérmet és oklevelet nyertek. Részt vettek a világháborúban, Sándor hadifogságban volt.
