A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)

I. rész - Az ipartestületi reformtörvény

69

illetékes elsőfokú iparhatóság előtt emelhetnek kifogást. Az ipartestületnek olyan ténye vagy határozata ellen, amely önkormányzati működésével és igazgatásával kapcsolatos, az ipartestületnek összes tagjai csak az ipartestület székhelye szerint illetékes elsőfokú iparhatóság előtt emelhetnek kifogást.

Az ipartestület feloszlatása.

36. §. Az ipartestület közgyűlése az ipartestület feloszlatását nem mondhatja ki. De ha megállapítja, hogy az ipartestület a reáháruló feladatokat ellátni nem tudja, kérheti az ipartestület feloszlatását. A kereskedelemügyi miniszter mind ebben az esetben, mind akkor is, ha hivatalból nyer megállapítást, hogy valamely ipartestület kötelességeinek megfelelni nem tud, az ipartestületet feloszlathatja és tagjait az érdekelt ipartestületeknek, valamint a kereskedelmi és iparkamarának és az ipartestületek országos központjának meghallgatása után más ipartestületbe, illetőleg ipartestületekbe utalhatja be.

A feloszlatott ipartestületnek fel kell számolnia. A feloszlatott ipartestület kötelezettségeinek teljesítése után fennmaradó vagyon hova- fordítása iránt az illetékes kereskedelmi és iparkamarának és az ipartestületek országos központjának meghallgatása után a kereskedelemügyi miniszter rendelkezik.

II. FEJEZET.

Az ipartestületek országos központja.

Az ipartestületek országos központjának feladatai.

37. §. Az ipartestületeknek és az ezekbe tömörült kézműves iparosságnak közös szerve az ipartestületek országos központja.

Az ipartestületek országos központjának feladata a kézművesiparosok egyetemes érdekeinek gondozása, nevezetesen:

1. a kézműves iparosok érdekeinek állandó figyelése és az érdekeiket érintő törvények és rendeletek esetleg szükséges módosítása, valamint kiegészítésére irányuló javaslatok megtétele;

2. a kézműves iparosok érdekében szükséges új törvények és rendeletek előkészítésének javaslatba hozása;

3. a kézműves iparosokat érintő törvénytervezeteknek és rendelet- tervezeteknek tanulmányozása és véleményezése;

4. az ipart érintő kérdésekben az illetékes miniszterek felhívására vélemény adása;

5. a kézműves iparosok gazdasági helyzetének tanulmányozása, a gazdasági helyzetük és jólétük emelésére szolgáló intézmények létesítésének kezdeményezése, közreműködése a kézműves és kisipari statisztikai felvételek előkészítésében;

6. közreműködés mindazon intézmények feladatainak ellátásában, amelyek tekintetében ezt a törvény vagy rendelet teszi kötelességévé;

7. az ipartestületek működésének szakszerű és egységes irányítása, önkormányzatuk érintése nélkül;

8. az ipartestületektől eléje terjesztett ügyek tárgyalása és az ipartestületek támogatása feladataik ellátásában;