A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)

I. rész - Az ipartestületi reformtörvény

54 ipartestületet alakíthassanak. Azoknak az iparágaknak, illetőleg ipar­csoportoknak iparosait, amelyekben az iparosok száma a százat el nem éri, lehetőleg a szakmailag hozzájuk közelebb eső iparágak iparosaival kell, meghallgatásukkal ipartestületbe tömöríteni. A székefővárosi ipartestületek működése a székesfőváros egész te­rületére kiterjed. Vidéken a képesítéshez kötött ipart űző iparost ugyanegy ipar­testületbe kell egyesíteni. Meglévő ipartestületek megszüntetése, beolvasztása és működésük területének megváltoztatása. 3. §. Azok az ipartestületek, amelyek az 1884 :XVII. törvénycikk hatálya alatt alakultak, továbbra is fennmaradnak, de szervezetükben és működésükben ennek a törvénynek rendelkezéseihez kötelesek alkal­mazkodni. Az ipartestületi szervezet kiépítésével kapcsolatosan az előbbi be­kezdésben említett ipartestületek bármelyikét megszüntetni vagy más ipartestületbe beolvasztani csak az illető ipartestület beleegyezésével le­het,ellenben az ipartestület működése területének megváltoztatásához, — akár új területek csatolásában, akár meglévő területek elvételében, álljon a változtatás, — az ipartestület beleegyezése szükséges. A megszüntetett ipartestület vagyonának hováfordítása kérdésében* továbbá az ipartestület működése területének megváltoztatása esetében az ipartestületi vagyon és az ipartestületi alapok egy részének esetleges kihasítása és más ipartestületeknek átadása kérdésében a kereskedelem­ügyi miniszter határoz. A második és harmadik bekezdésben felsorolt rendelkezések megté- tele előtt az illetékes kereskedelmi és iparkamarát, az ipartestületek országos központját, és az érdekelt ipartestületeket meg kell hallgatni. Az ipartestület kötelékéből kiválás. 4. §. Ha valamely ipartestületből az iparosok valamely csoportja ki­válni s akár új ipartestületet létesíteni, akár más ipartestületbe be­olvadni kíván, erre engedélyt csak abban az esetben kaphat, 1. ha a kilépéssel elhagyni kívánt ipartestület fennállása és törvény- szerű működése nem válik kérdésessé; 2. ha a kilépést az érdekelt iparosoknak iparáganként, illetőleg közn ségenként számított kétharmada kívánja és végül, 3. ha új ipartestület létesítése esetén ennek eredményes működése és megfelelő anyagi megalapozottsága biztosítottnak vehető, más ipar- testületbe beolvadása esetén pedig ez az ipartestület hajlandó a kilépőket befogadni. Az engedély megadása, valamint az együttesen szerzett ipartestületi vagyon és az ipartestületi alapok esetleges megosztása kérdésében az illető kereskedelmi és iparkamara, az ipartestületek országos központja és az érdekelt ipartestületek meghallgatása után esetről-esetre a keres­kedelemügyi miniszter határoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom