A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)

II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]

308 a budapesti piacokon értékesíti. Neje: Szeidl Katalin. Hoffman Ernő és Göncze Árpád virág­és konyhakertészete. Fehérvári út 108. G. Á. 1897-ben Budapesten szül., Ugocsán sajátította el a szakmát, 1914-ben Buda- pestennyert képesítést. A Szfőv. Kerté­szetnél segéd volt. Egy és fél évig mint vezető működött. 1931-ben Tökölön ön­állósította magát, 1932-ben társas vi­szonyba lépett. 11 kát. holdnyi területen táj-, virág- és konyhakertészetet folytat. Résztvett a világháborúban, megsebesült. Neje: Toldy Eszter. Horony Géza virág-, konyha- és ke- resk kertész. Frangepán u. 46. 1888-ban Illésházán szül., Pozsonyban 1907-ben nyert képesítést. 1919-ben Budapesten a Kertészeti Tanintézetben tett vizsgát. A budapesti Nyomorék Gyermekek Intéze­tének vezető kertésze, majd a Jardin fő­kertésze volt. 1925 óta önálló. Magyar cserepes virágok termelésére fekteti a fősúlvt. Az orosz, román és olasz fron­ton harcolt, kit.: kisezüst vit. é., 2 bronz vit. é. Neje: Woigt Margit. Horváth Károly virág- és kereskedelmi kertész. Virányos u. 4. Nemesapátiban 1876-ban szül., Zalaegerszegen tanulta a szakmát. Uradalmakban gyarapította tu­dását. Gróf Karátsonyi Jenő főkertésze volt 6 és fél éven keresztül; 1926-ban önállósította magát. Magánosoknak és piacokra szállít. Neje: Mayer Katalin, segédkezik a telep vezetésében. Hölczl János virág- és konyhakertész. Hungária krt. 120. Szül. 1854-ben Buda­pesten. A szülői házban tanulta ki a ker­tészetet. Képesítést nyert. 1882 óta ön­álló. Főként fehérliliomot termel, teme­tési dekorációk viráganyagára fekteti a fősúlyt. Neje: Tretthain Magdolna. Dezső unokája képesített kertész, az üzem je­lenlegi vezetője. Ivanov Péter konyhakertész, Keresz­túri út 7612. Bulgáriában 1886-ban szül., Budapesten atyja kertészetében 1902-ben szab. fel. Résztvett a Balkán háborúban, megsebesült. 1919 óta önálló. 26 holdas telepén az öntözőhálózatos 5 HP benzin­motor hajtja. Cca 30 munkást foglalkoz­tat. Neje: Dümbach Irén. Jahoda István virágkertész. Egressy út 78. Bocsáron 1895-ben szül., 16 éves korában már képesítése volt. Hosszú kül­földi tanulmányút után a Szfőv. Margit­sziget kertészetében működött. 1922-ben önállósította magát. 1400 nf terjedelmű területén elsősorban palántatermesztés­sel foglalkozik. Végigküzdötte a világ­háborút, kit.: bronz vit. é. és K. cs.-k. Neje: Neubauer Anna. Jankist Péter virág- és kereskedelmi kertész. Lipótvár u. 18. Temesváron 1889-ben szül., az aradi városi kertészet­ben tanult, 1907-ben nyert képesítést- Külföldi tanulmányúton volt. Háború alatt az Óbudai Gázgyár szolgálatában állott, főkertész volt. 1925-ben önálló lett. 710 m2 telepén virágkertészete van. Kertépí­tést és gondozást vállal. Ezüst éremmel és oklevéllel kitüntetett kertész. Neje: Széles Emerencia. Janovitz és Marton virágkertészek. Keresztúri út 150. Tel.: 74—81. A cég közös alapítású, 1921-ben. 3400 m2 terü­leten virágkertészetet folytatnak. Telepük a legmodernebb berendezésű, motoros vízerőművük van, üvegházaik melegvíz- fűtésűek. J„ József a bpesti MKÉFE ker- szetében tanult. M. József nagyapjánál, néhai Blazsek Ignácnál sajátította el a szakmát. Mindketten képesített kertészek. Jelinek Pál táj- és gyümölcskertész, tervező. Lakik: II., Nagybányai út 33. Telep: Remetekertváros. Középiskolai, érettségit és képesítést Pécsett nyert 1911-ben. Gyakorlati működését a Du* nántúlon kezdte nagyobb gazdaságokban, mint vezető főkertész, majd egy kerté­szeti telep megszervezésével és vezetésé­vel tűnt ki. Budapesten szintén mint szervező és vezető főkertész, egyúttal méhész is. 1926 óta önálló. 600 négyszög- öles telken társasviszonyban, évelők, dísz­cserjék, oltványok előállításával, kert- tervezéssel és rendezéssel, gyümölcsösök telepítésével foglalkozik. A művésziesen megkonstruált kerttervezések és szikla­alakítások egész sora dicséri szaktudását. Jonke Kálmán oki. kertész. Telefon: 647—65. Budapesten 1902-ben született, 1921-ben érettségizett. A Magy. Kir. Ker­tészeti tanintézetet kitűnő eredménnyel végezte el. A fővárosi kertészképző isko­lában működött, majd a margitszigeti kertészetben gyarapította szaktudását 2 éven keresztül. 1929-ben önállósította magát. Kerttervezéssel és építéssel fog­lalkozik. Stílusmunkái elismertek. Ter­vezései a tanult alaposság és az ösztönös megérzés művészi bélyegét viselik. A Fonyódi Erzsébet Leányárvaház kertje, a Phönix bérház kertje, stb. jeles tudá­sának igazolója. 1931-ben az Orsz. Ker­tészeti Egy. kertművészeti pályázatán első díjat nyert. Évente megismétlődő külföldi tanulmányutakon fejleszti szak­ismereteit. A Kertészeti Szemle felelős szerkesztője. Jonke Kálmánná, szül. Somogyi Ka­tinka. Az Andrássy úti leánygimnázium*

Next

/
Oldalképek
Tartalom