A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)

II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]

299'

nyerte el. Az Ipt. elölj, tagja, a tanonc és mestervizsg. biz. tagja, a Mester Egy. vezetőségi tagja, stb. Neje: Natan Olga.

Pártos Hermann arany- és ezüstműves m. 1875-ben szül., 1892-ben óbecsén szab. fel. Szabadka, Győr, és Budapest voltak tevékenységének színhelyei. 1892 óta mester. Géperejű műhelyében 3 segéddel és 2 tanulóval dolgozik. A tanonc vizsg. biz. tagja. A magyar, német, szerb és olasz nyelveket beszéli. Neje: Braun Bianka .

Reisz Samu ékszerész, Kazinczy u. 51. Tel.: 43—1—01. 1890-ben szül., Budapesten 1906-ban szab. fel. Budapesten a Klein, Takács, Láng Testv. és Kornhau- ser cégeknél és Wienben praktizált. Rajziskolát végzett. 1916-ban önállósította magát. Fehér-, arany- és platinaékszereket, valamint igazgyöngymunkákat készít. Külföldre is szállít. Időnként 8—10 segédet is foglalkoztat. Ipari oklevele van. A Mester Egy. vál. tagja, a tanonc vizsg. biz. tagja, a Tőzsde tagja, az Ékszerész Sport Club alelnöke, stb., Stb. Elejétől végigküzdötte a világháborút, 50 százalékos hadirokkant, a kis- ezüst vit. é. tulajdonosa. Neje: Läufer Regina.

Réthy Fülöp Antal aranyműves m. Rombach u. 5. Budapesten 1874-ben szül., 1890-ben szab. fel. Wien, Budapest, Páris és Németország nagyobb műhelyei látták a tanulnivágyó segédet. Tapasztalatokkal gazdagon 1902-ben önállósította magát. Nagy- és kiskereskedők részére szállít. Egy segéddel dolgozik. 1914— 17-ig az orosz és olasz fronton harcolt, megsebesült. Kit.: kisezüst vit. é.. bronz vit. é., K. cs.-k. és seb. é. Neje: Tüchten Szidónia.

Ribárik és Gregor ezüstművesek. Víg u. 31. R. János Aranyasmaróton 1903- ban szül., Budapesten 1924-ben szab. fel. G. János 1895-ben Alsóhámoron szül., 1912-ben szab. fel. Mindketten a fővárosban fejlesztették szaktudásukat. 1931- ben közös erővel alapították műhelyüket, munkájukkal rövid idő alatt a szakmában elismertekké váltak.

Rosenberg Zoltán aranyműves m. és ékszerész. Király u. 8. Tel. Aut. 181— 23. Bernecén 1887-ben szül., Budapesten sajátította el a szakmát, 1903-ban szab. fel. Budapesti és bécsi gyakorlóévek közben érte a háború kitörése. 1915-ben az orosz harctérre került, 1918-ban szerelt le. A kisezüst vit. é. tulajdonosa. 1919- ben önállósította magát. Hét alkalmazottjával rendelésre és raktárra készíti művészi kivitelű munkáit. Az Ipt. alelnöki tisztségét viseli. Tanonc vizsg. biz. tag. A Mester Egy. vezetőségi, a Csarnok és az Orsz. Szövetség igazgatósági tagja, stb., stb. Több nyelvet beszél, értékes közéleti működést fejt ki.

Rosenkranz Jakab aranyműves m. Wesselényi u. 24. Szül. 1874-ben, felszab. 1891-ben Budapesten. Wien és Budapest műhelyeiben segédkedett. 1902 óta önálló. Minden e szakmába tartozó munkához ért, üzletek részére dolgozik. A Mester Egy. és a Csarnok tagja. Három nyelven beszél. Neje: Edelmann Rózsa.

Rubin Béla ezüstműves m. Kazinczy u.

18. Beregszászon 1905-ben szül., Schleifer mester keze alatt 1923-ban szab. fel- Nála eltöltött 8 éves segédidő után, 1931- ben Stemberg és Rubin cég alatt társas alapon nyitott műhelyt. Ipari oklelevele van. A Mester Egy. és a Tőzsde tagja.

Salgó Ferenc aranyműves m. és ékszerész, Holló u. 11. Szül. 1897-ben, felszab. 1914-ben Budapesten. Temesvár, Arad és Budapest mestereinél gyarapította szaktudását. 1925-ben önállósította^ magát. Géperejű műhelyében 2 segéddel és 2 tanulóval nagykereskedők részére dolgozik. Az abgedechtfoglalásban spe- ciálista. Munkái az 1928. évi Nemzetközi Vásáron feltűnést keltettek. Az Ipt. elölj., a tanoncvizsg. biz. és a Mester Egy. vál. tagja.

Sarkadi Imre órás és ékszerész. Üllői út 36. Tel. 305—89. Sarkadon 1881-ben szül., Újpesten 1896-ban szab. fel. Budapesten segédkedett, majd Svájcba ment tökéletesíteni szaktudását. Üzletét — ahol egy segédet foglalkoztat — 1907- ben alapította. Oklevele van. 1914—18-ig szolgált a világháborúban, mint altiszt szerelt le. Neje: Schulhof Henriét. Tibor fiát a szakmára nevelte, kereskedelmi érettségit tett.

Schenker Sándor ékszerész és órás. Népszínház u. 19. Tel. J. 370—69 hívó- Nagykőrösön 1897-ben szül., Budapesten

1913-ban szab. fel, kitűnő ékszeripari oklevelet nyerve. Segéd Budapesten és Wienben volt. Különös tehetségére való tekintettel egy évvel előbb szabadult feV mint a szakmában szokásos. Üzletét 1915-ben alapította. Egy segédje van. Magyarul és németül beszél.

Schleifer Ábrahám ezüstműves m. Kazinczy u. 10. Lengyelországban 1886- ban szül., Varsóban 1904-ben szab. fel-