A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
284 a világháborúban volt. Kétszer sebesült meg, kit.: kisezüst. vit. é., bronz vit. é. és K. cs.-k. Neje: Horváth Borbála. Harmann János férfiszabó m. Fő u. (saját ház). 1889-ben Domoszlón szül., 1908-ban Gyöngyösön szab. fel. Rima- szombati, egri és mezőkövesdi segédévek után 1920-ban önállósította magát. Iparán kívül saját földjén gazdálkodást folytat. 1914-ben hadbavonult, az orosz fronton megsebesült. Neje: Németh Anna. Németh János vendéglős, asztalos, ács és fűszerkereskedő (saját ház). Szül. 1897-ben, felszab. 1922-ben Domoszlón. Miskolcon fejlesztette szaktudását. 1921- től 29-ig Domoszlón volt önálló, 1929-ben Kecskeméten nyitott üzletet. 1931-ben Fejes József budapesti mészárossal társult. Egy garnitúra cséplőgépe van, bér- csépléssel is foglalkozik. Neje: Lukovsz- ky Borbála. Pitlik István ács- és asztalos m. Fő u. Domoszlón 1897-ben szül,, 17 éves korában szab. fel. Segéd Domoszlón volt. 1919-ben önállósította magát. Résztvett a világháborúban. Neje: Valcsák Verona. Plavetzky István csizmadia m. Szabó István kovács m. Népház u. 312. (saját ház). Szül. 1873-ban, felszab. 1890-ben Hevesen. Segédként Egerben, Miskolcon, Balassagyarmaton, Besztercebányán, Losoncon és Vácon dolgozott. 1899 óta folytatja önállóan az ipart, amely mellett gazdálkodással is foglalkozik. 1915-től az orosz fronton harcolt, megsebesült. Neje: Berecz Erzsébet. ÖRKÉNY. Berghauer Károly géplakatos és puskaműves, Kossuth u. 337. Szül. 1890-ben, 1907- ben szab. fel. A budapesti Máv gépgyárban és a közútinál töltötte segédi idejét, 1921-ben lett önálló. Az Ipt. egyik alapítója, 1931 óta elnöke. Az orosz és olasz fronton harcolt, több kitüntetés tulajdonosa. Erdélyi Sándor kádár m., Árpád u. 315. Bagaméron 1897-ben szül., 1919-ben Vá- mospércsen szab. fel. Mint segéd a lőszergyárban dolgozott, 1920-ban önállósította magát. A szakmába vágó összes munkákat végzi. A világháborúban a 39. gy. ezr.-ben az olasz fronton harcolt. Garas Tamás hentes és mészáros m., Kossuth L. u. Örkényben 1903-ban szül., 1918-ban szab. fel. Gyónón, Dabason, Budapesten volt segéd, 1926-ban lett önálló. A Sportegylet aktív tagja. Grünwald Jenő pékmester, Hunyady u. 166. Telefon: 14. Örkényben 1885-ben szül., 1902-ben bátyjánál szab. fel. Újpesten, Sarajevóban és Törökországban volt segéd. 1908-ban alapította egy magyar kemencével ellátott műhelyét, melyben egy segédet foglalkoztat. Az Ipt. egyik alapító és vezetőségi tagja, egyházának hosszabb ideig pénztárnoka volt. Résztvett a világháborúban. Horváth József géplakatos és puskaműves m., Kossuth u. 280. Pettenden 1908- ban szül., Örkényben 1927-ben szab. fel. Pár évi segédi gyakorlat után 1930- ban önállósította magát. Az összes szakmabeli munkát végzi. Kapás Ferenc lakatos m., Horváth u. Irsán 1891-ben szül., 1907-ben szab. fel. Mint segéd Budapesten működött, 1912- ben Örkényben nyitotta meg önálló műhelyét, melyben azelőtt 6 segédet foglalkoztatott, jelenleg csak 1 tanoncot tart. Az Ipt. vezetőségi tagja volt. Knolmár József úri szabó m., Kossuth u. Kerekegyházán 1898-ban szül., Kecskeméten 1914-ben szab. fel. Budapest, Debrecen, Kecskemét voltak segédi működésének fontosabb állomásai. 1929-ben lett önálló miután szabászati tanfolyamot is végzett. Segéd korában bronz érem és oklevél kitüntetést nyert. A Dalárda volt vezetőségi tagja. Az orosz, olasz és román fronton harcolt, megsebesült. Nagy ez., kis ez., br. v. é.-e, K. cs.-k.-je és seb. é.-e van. Koncsik Vilmos úri szabó m., Kossuth u. Jászberényben 1882-ben szül., 1899- ben Budapesten szab. fel. Budapesten, Pécsett, Wienben volt segéd. Előbb Budapesten volt önálló műhelye, 1926 óta pedig Örkényben működik. Szezonban 1 segédet is foglalkoztat. Meleg Balázs épület- és bútorasztalos m. és temetk. vállalkozó. Fő u. 115. Kun- szentmártonban 1879-ben szül., 1895-ben szab. fel. Segéd korában volt Wienben, Amerikában, Olaszországban és hazánk nagyobb városaiban. 1908-ban önállósította magát. Temetkezési cikkeket tart raktáron. Az Ipt. volt számvizsgálója. Résztvett a világháborúban. Mészáros András géplakatos és mechanikus, Hunyady u. 153. Kiskajdacson 1907-ben szül., 1922-ben szab. fel. Budapesten, Soroksáron, Örkényben töltött segédi gyakorlat után 1931-ben lett önálló. Résztvett a műkedvelői előadások rendezésében és azok aktív szereplője. Richlik Ferenc épület- és bútorasztalos m., Fő u. 104. Tatárszentgyörgyön
